Danube Institute Blog

Hillary Clinton? Soha!

2016. augusztus 09. - Danube Institute

clinton1.jpg

„Hillary Clinton a régi politikát jelképezi akkor, amikor az ország kétségbeesetten keres valami friss, régi törésvonalakat felszámoló, új koalíciókat alkotó erőt, ami segíthet a küszködő Amerikán.” Kemény kritikával illeti a National Interest szerzője Hillary Clintont.

Amikor Bill és Hillary Clinton 1993-ban megérkezett a Fehér Házba, a Wall Street Journal arról írt: az Arkansas-ból érkező páros korrupt rendszert hoz magával, melyben a személyes előnyszerzések folyamatosan keverednek a hivatalos döntéshozatallal − kezdi írását Robert W. Merry, a National Interest szerzője.

Hiába voltak botrányok Bill elnöksége idején, Clintonék útja most ismét a Fehér Ház felé vezet, ahogy Hillary a Demokrata Párt elnökjelöltje lett. Igaz, közben az amerikaiak kétharmada őszintétlennek és megbízhatatlannak tartja őt. Merry emlékeztet az emailbotrányra, ami miatt Hillary Clinton hírneve tovább romlott.

Hogy ez számít-e? Erről majd a választók döntenek. A National Interest szerzője szerint mindenesetre a Hillary Clinton körüli tényezők nem szólnak Clinton elnöksége ellen. Minden elnökjelöltnek vannak hibái, de Hillary Clinton negatívumai jelentősek. Merry úgy látja: a Demokrata Párt meggondolatlan volt, hogy őt jelölte elnöknek, az FBI vezetője viszont nem merte vádemeléssel tönkre tenni Mrs Clinton politikai pályafutását.

Az emailbotrány sokkal súlyosabb, mint aminek látszik: biztonsági szakértők szerint erős a valószínűsége, hogy a kínaiak, az oroszok vagy más hackerek is hozzáfértek Clinton nem védett levelezéséhez ahhoz a 33 ezer mailhez is, ami állítólag csak személyes, privát témájú levelezése volt. A Wall Street Journal szerint fennáll az esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolni tudja majd Hillary Clintont.

Merry szerint az eltitkolt, majd törölt levelezésben a Clinton Alapítvány nemzetközi tevékenységéről eshetett szó, mely szervezet Clintonék hatalmi játszmáinak és politikai hálózatépítésének hátterét alkotja. A National Interest szerzője emlékeztet: ez az alapítvány folyamatosan pénzt kap idegen kormányzatoktól, így történt ez Hillary Clinton külügyminisztersége idején is, bár ő azt igérte, ilyen pénzeket nem fogad el minisztersége idején. Algéria, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia is rajta volt a donor országok listáján.

Ez korrupció vagy annak látszata? teszi fel a kérdést Robert W. Merry. Szerinte az a bizonyos 33 ezer mail adhatna választ a kérdésre. De a Clinton-módszer, melyben személyes érdekek keverednek a közhivatali hatalommal, szerinte már eddig is bizonyított volt.

Ha a korrupciós vádakat hagyjuk is, a Clinton Alapítványról így is elmondható, hogy az egy nagyszabású törekvés az amerikai oligarchia megteremtése felé, egy olyan elithálózat összekapcsolása érdekében, akik tudják, miként lehet a rendszert kihasználni saját politikai és pénzügyi előnyeik érdekében.

Merry szerint furcsa, hogy ebben az évben, amikor az elit elleni düh erősödik, pont az elitet jelképező Hillary Clinton emelkedik fel lehetséges következő elnökként. Clinton Barack Obama harmadik ciklusát jelentheti, egy olyan elnökét, aki a szerző szerint nem tudta megoldani Amerika válságát. Amikor az országnak egy politikai paradigmaváltásra és új irányra lenne szüksége, Obamáék csak fenntartották a patthelyzetet. Merry szerint Hillary Clinton sem fogja tudni feloldani azt. „Hillary a régi politikát jelképezi akkor, amikor az ország kétségbeesetten keres valami friss, régi törésvonalakat felszámoló, új koalíciókat alkotó erőt, ami segíthet a küszködő Amerikán.” Clinton esetleges elnöksége alatt Merry szerint a jelenlegi válság folytatása várható, ami még nagyobb dühöt, frusztrációt és társadalmi feszültségeket hozhat majd magával.

RG

süti beállítások módosítása