Danube Institute Blog

Brazília: van kiút a mostani válságból

2016. június 27. - Danube Institute

brazilia.jpg

A május közepén hozott szenátusi döntésnek, miszerint Dilma Rousseff brazil elnök asszonyt a felelősségrevonási eljárás ideje alatt felfüggesztik hivatalából, olyan jogi, alkotmányos és politikai következményei lehetnek, amelyek Brazília számára stabilitást, az integritás megteremtését, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését jelenthetik. A latin-amerikai ország regionális vezető szerepének kialakításához szükséges feltételekről írt elemzést Allison Fedirka a Geopolitical Futures számára.

„Politikailag bizalmi válság alakult ki a brazil állampolgárok részéről a kormányzati tisztségviselők felé. Más országokkal egyetemben, Brazíliában az általános társadalmi szemlélet szerint a legtöbb hivatalban lévő politikus korrupt és nem alkalmas a kormányzásra. Igazság szerint ez a felfogás nem teljesen alaptalan.” Több magas rangú politikai vezetőt értek el olyan korrupciós botrányok, melynek eredményeként, párthovatartozástól függetlenül, bűnösségüket megállapítva elvesztették hivatalukat.

Habár egy felmérés szerint a választók 61 százaléka szeretné, hogy Dilma Rousseffet leváltsák elnöki posztjáról, azonban van egy kis létszámú köztisztviselői kör, amelynek tagjai a korrupciós botrányok elleni fellépésük miatt váltak népszerűvé, írja Fedirka. A társadalom számára hősökké válnak a korrupció elleni küzdelem folytán, s azáltal, hogy nem hátrálnak meg a hatalommal rendelkező, korrupt politikusok elleni nyomozás lefolytatásától. Az elemzés Joaquim Barbosa és Sérgio Moro bírókat emeli ki, akiknek neve (többek között) a Luiz Inácio Lula da Silva elnök körüli botrány, valamint a Petrobas-ügy kapcsán váltak ismertté. A cikk szerint egyes felmérések arra mutatnak rá, hogy ezek a bírók a 2018-as elnökválasztás lehetséges jelöltjei lehetnek.

Gazdasági téren az impeachment eljárás alatt az elnöki pozíciót átvevő Michel Temer bemutatkozása sem nyújt semmilyen garanciát arra vonatkozólag, hogy a Brazília nemzetgazdaságát aláásó problémákra megoldást talál. A szerző úgy látja, Temer kormányának megszorító intézkedései az ország gazdasági szerkezetében jelen lévő egyenlőtlenségeket csekély mértékben tudja csak korrigálni. Rousseff 2014-es második választási győzelme után váltak egyre nyilvánvalóbbá az országban meglévő társadalmi, gazdasági és politikai szakadékok. Fedirka megjegyzi, hogy a választási eredmények alapján Brazília két, egymástól jól elhatárolt részre osztható: míg a Rousseff által képviselt irányvonalat északon támogatják, addig a konzervatív, jobboldali jelöltek az ország déli részén tettek szert jelentős támogatásra. „Pontosan ez a kettősség teszi nehezen kormányozhatóvá az országot és különösen a gazdaságot.”

Az északi és a déli államok gazdasági érdekek mentén is megosztottak. Amikor délről beszélünk, Brazília déli, délkeleti, valamint közép-nyugati területeit értjük alatta. A cikk rámutat, hogy az ország e része jóval fejlettebb, mint az északi régió, hiszen a termelésben jelentős a hozzáadott-érték (…); az autó-és repülőgépgyártás, továbbá a kőolajkészletek is itt találhatóak. Érdemes még kiemelni, hogy a déli országrészen a legfejlettebb az infrastruktúra. Az északkeleti és északi területeket magában foglaló országrész gazdasága nagymértékben az idegenforgalomra, a mezőgazdasági termelésre, és alacsonyabb ipari tevékenységre támaszkodik. Továbbá Brazília északi felén a társadalmi általános tőke kiépítettsége és fejlettsége is jóval elmarad a déli régióétól, mutat rá Fedirka elemzése.

„A gazdasági tevékenység ilyesfajta különbözőségei észak és dél között hozzájárultak az ország két felében lévő jóléti, vagyoni egyenlőtlenségekhez.” A cikk néhány gazdasági mutatóból számolt statisztikai adattal érzékelteti a két régió között hatalmas eltéréseket: a három legjelentősebb déli állam a bruttó hazai termék több mint 55 százalékát termeli; a teljes déli régió járul hozzá 80 százalékban az ország éves össztermeléséhez. A maradék GDP az északi országrészt alkotó 16 állam között oszlik meg. A szerző úgy véli, a gazdasági tevékenység, s így az életszínvonal (egyenlőtlen) megoszlása megmagyarázza, miért az ország északi felében tud támogatókat szerezni Rousseff Dolgozók Pártja (Workers’ Party), mely politikai erő egyébként a szociális juttatásokat és a kormányzati segítségnyújtó programokat helyezi a középpontba. Ezzel szemben a gazdagabb déli régió a piacbarát konzervatív pártokat részesíti előnyben.

Míg Brazília déli részének sikerült az egyes területeket integrálnia, addig északot továbbra is gazdasági problémák osztják meg. Amennyiben ez az állapot továbbra is fennmarad, tartós regionális vezetés nem jöhet létre. A cikk szerint önmagában egy impeachment eljárás nem fogja visszaállítani a vezetőkbe vetett bizalmat, és a gazdasági egyenlőtlenségeket sem fogja megoldani. Kiemelendő, hogy ezek az eljárások új alapokra helyezhetik a társadalmi felelősségvállalásról kialakított képet, illetve az alkotmányos rend megszilárdítását eredményezhetik a dél-amerikai országban. A hadsereg soha nem avatkozott közbe, a bírósági döntéseket tiszteletben tartották, azokat alkotmányos eljárások követték. A szerző szerint mindezen jellegzetességek segítenek egy szilárd alap létrehozásában, amire támaszkodva Brazília megteremtheti a geopolitikailag létfontosságú együttműködést észak és dél között.”

Szemlézte: Árpási Botond

süti beállítások módosítása