Mi van a populizmus mögött?

2016. május 30. - Danube Institute

donald_trump_2.jpg

A világszerte megerősödő jobb- és baloldali populizmusokat tápláló választói gondolkodást és érzelmeket igyekszik megérteni David French a National Review internetes kiadásában megjelent cikkében. French kiindulópontja Tyler Cowen közgazdász nemrégiben a Marginal Revolutionön megjelent cikke, amelyben a populizmus térnyerését a folyton változó világ szabályairól és konvencióiról való egyre nehezebb tájékozódással indokolja. A szerző szerint ugyanakkor a jelenség olyannyira széles körű, hogy az okok pontos megértéséhez más magyarázatok feltárására is szükség van.

A populista megoldások népszerűségének érzékeltetésére French emlékeztet arra, hogy Nagy-Britanniában a Nigel Farage által vezetett UKIP júniusban eléri régi politikai célját és népszavazást rendeznek az ország EU-tagságáról; miközben a párt kettős lojalitással vádolja az Egyesült Királyságban élő muszlimokat és a magukat menekültnek álcázó terroristák miatt a biztonságot veszélyeztető szereplőként beszél az Unióról is (miközben egyes jelentések szerint a párizsi támadások egyik megvalósítója valóban egy szír menekült útlevelével rendelkezett).

Eközben Franciaországban a novemberi támadások két áldozata bejelentette, hogy ezentúl megtagadja az adófizetést, hiszen a kormány nem védte meg gyermekeiket. A két szülő által a Le Figaróban közzétett levél Francois Hollande elnök „dzsihádista barátairól” is beszél.

Eközben az országban és az Európai Parlamentben is egyre befolyásosabb a szélsőjobboldali Nemzeti Front, illetve annak vezetője, Marine Le Pen. David French Olaszországban is a radikalizálódás tendenciáit látja megerősödni az Északi Ligát vezető Matteo Salvini kijelentései kapcsán. Az erősödő populizmus példáját látja Geert Wilders holland Szabadságpártjában, illetve a jelenleg Lengyelországot és Magyarországot vezető kormányok politikájában is.

A konzervatív publicista szerint e nyugati tendenciák közös jellemzője a választók elárultság-érzete. Az emberek közösségeikben a problémák mélyülését és nem gyógyulását látják – véli French, aki szerint mindez különösen igaz a bevándorlás, a menekültek és a terrorizmus, illetve a bérhelyzet és munkahelyek kérdéseiben is.

Ezért szerinte a választók úgy érzik, hogy vezetőik a gondokat súlyosbító eszméket és szakpolitikákat választottak, nem védték meg a tömegeket. A legfontosabb kérdésnek ezért David French azt tartja, hogy mi lesz a választott politikusok reakciója.

Szemlézte: Zulik Ákos