Ki fog még harcolni a következő háborúban?

2016. május 05. - Danube Institute

katona.jpg

Amerikában új jelenség az egyre inkább növekedő szakadék és eltávolodás a társadalom és a fegyveres erők között. A hadsereg ennek ellenére igyekszik újabb és újabb – általában sikertelen – toborzási terveket kidolgozni és a megfelelő embereket állítani a csatasorba. Egy nemrégiben megállapított becslés szerint a teljes állásban dolgozó katonák száma nem volt ilyen alacsony a második világháború óta. A probléma azonban nem annyira egyszerű, a kialakult népszerűtlenség számtalan történelmi és társadalmi okra vezethető vissza − ezekre világítottak rá a The Economist hasábjain.

A vietnami háború végeztével a katonaság népszerűsége folyamatosan csökkent az amerikai emberek életében. Ezt bizonyítja az is, hogy a kilencvenes években még a fiatalok 40 százaléka rendelkezett olyan rokonnal, aki szolgált a hadseregben; de ez a szám a 2014-es kimutatások szerint már mindössze 16 százalékot tett ki. A számok rohamosan csökkenő tendenciát mutatnak.

De mi okozza ezt a drasztikus visszaesést? Az adatok arról tanúskodnak, hogy a közvéleményre nagy hatással voltak a közelmúltbeli háborúk. A koreai háború alatt a sorkötelezett korú amerikaiak mintegy 70 százaléka szolgált a fegyveres erők valamelyikében, ez a vietnámi háború alatt 43 százalék alá csökkent. Az okok egyrészt a konfliktusok népszerűtlenségének, másrészt az egyre erősödő negatív médiakampánynak és fellendülő munkaerőpiacnak tudhatók be.

Az idő előrehaladtával az iraki és afganisztáni háború még inkább növelte a rossz megítélést és mélyítette a szakadékot, így az Amerikában tapasztalható militarizmus légköre csupán felszínes és hamis. Azt sokan elfelejtik, hogy a nemzeti hősök mellett a háborúk együtt járnak a mindkét oldalt érő veszteségekkel is. A legtöbb fiatal úgy néz a hadseregre jelenleg – levonva a következtetést az afganisztáni vagy iraki beavatkozásról –, hogy onnan kizárólag lelkileg, mentálisan és fizikailag összetörve lehet hazajönni.

A másik alapvető probléma, amiért nem akad megfelelő számú besorozandó amerikai, a társadalomban és más szektorokban keresendő. Az amerikai oktatás botrányos színvonala és a fiatalok fizikai erőnléte nem teszi lehetővé, hogy alkalmasnak találják őket bármilyen katonai feladatra. Ezekben a napokban, ha minden fiatal csatlakozni szeretne a sereghez, csupán 30 százalék volna megfelelő. 21 millióból körülbelül 9,5 millió elbukna az elméleti megpróbáltatáson − vagy mert már a középiskolában lemorzsolódtak, vagy tipikusan azért mert kalkulátor nélkül nem tudnak összeadni sem. A fennmaradó 7 millió esetleg priusz vagy túlsúly miatt lenne kizárva, vagy a testüket beborító tetoválások okán.

Marad 4,5 millió 17 és 21 év közötti jelölt, amely megfelelne arra, hogy szolgáljon. Közülük mintegy 400 ezernek van szándéka is erre, feltéve, ha nem csábítja el őket időközben valami főiskola vagy magáncég ehelyett – ami gyakran történik a legjobbakkal közülük. Egyébként 10 százalék alatti azok száma, akik rendelkeznek főiskolai végzettséggel és közel a felük valamely kisebbséghez tartozik. A jelenséget Jeffrey Snow hadseregtoborzó parancsnok, az amerikai hadsereg vezérőrnagya figyelemre méltónak nevezte: „Két elhúzódó szárazföldi hadjáratban vagyunk benne. Van egy amerikai közvélemény, amely roppant magasröptűen gondolkodik a katonaságról, mégis, a túlnyomó része már elvesztette a kapcsolatot vele. Kevesebb, mint 1 százaléka az amerikaiaknak kész és képes szolgálni.”

Andrew Bacevich egykori katonatiszt úgy gondolja, fontos figyelembe venni azt is, hogy a hadsereg vezető rétege túl nagy hatalommal rendelkezik, és emellé túl kevés ellenőrzés jut. Ennek eredményei a mostani katasztrofális toborzó kampányok. Az amerikai hadsereg marketingigazgatója, James Ortiz elmondta: a legújabb, 2015-ben elindult marketingkampány lényege, hogy a magas értékek képviseletét és a jó munkalehetőséget igyekszik kiemelni; mégis többre lenne szükség ahhoz, hogy a társadalom visszataláljon egy olyan militarista életstílusra, amely sokak számára nem egyeztethető össze a modern élettel

És ha feltesszük a kérdést, miért érdemes mégis az amerikaiaknak a hadsereget választani, a válasz a következő: ellátás, szállás, egészségügyi biztosítás, 78 ezer dolláros főiskolai támogatás, amely átruházható közeli hozzátartozóra is. Szakmai kiképzés, postaszolgáltatás, karrier-tanácsadás. Ez egy elég jó ajánlat, különösen a kevésbé jó minőségű munkákkal és stagnáló bérekkel szemben, amellyel a legtöbb dolgozónak együtt kell élnie.

Mészár Kata