Nem elfogadható a konzervatívok egyetemi diszkriminálása

2016. április 01. - Danube Institute

konzervativok.jpg

Frederick M. Hess, a National Review szerzője szerint igazságtalanul láttatja kisebbnek a konzervatív tudósokat érő akadémiai diszkrimináció mértékét és fájdalmasságát A. Shields és Joshua M. Dunn, Sr. Washington Postban megjelent esszéje és a mögötte álló kutatás, amelyről egyébként a Danube Institute blogja is beszámolt.

Hess szerint a liberális közeg nem viselné el, ha etnikai, faji, nemi vagy szexuális kisebbségek sérelmei kapcsán írnak arról, hogy „csak lendülj túl rajta”, vagy hogy mindez „nem is olyan rossz”. Márpedig Hess szerint Shields és Dunn éppen ezt csinálja, csak a konzervatívok ellenében létező elfogultságok kapcsán.

A szerző azt is kiemeli, hogy Shields és Dunn maga is beszél azokról a kutatásokról, amelyek az elfogultság létezését és annak mértékét emelik ki, a következtetések mégis a fentiek. Az interjús kutatásra épülő Washington Post-cikk szerzői beszélnek azokról a diszciplínákról, ahol szinte lehetetlen konzervatívként érvényesülni és többször is aláhúzzák, hogy nem kisebbíteni szeretnék a problémát.

Hess viszont problémásnak tartja, hogy a probléma érzékelése ellenére az eredeti írás két szerzője optimistán beszél a konzervatívok érvényesülési lehetőségeiről az amerikai egyetemi közegben. Shields és Dunn olyan tudóst is idéz, aki szinte nem mert konzervatív politikai gondolatairól beszélni a tenure megszerzése előtt – emlékeztet Hess, aki problémásnak látja, hogy ezt a szerzők legitim érvényesülési stratégiának, nem pedig a diszkrimináció jelének tartják.

Mindezek mellett pedig Hess azt is inkább egyfajta Stockholm-szindrómára hasonlító megnyilvánulásnak tartja, hogy a szerzők és az általuk interjúvolt jobboldali tudósok szeretettel beszélnek egyetemi baloldali barátaik, kollégáik jobboldaliságukon való viccelődésén. A fentiek miatt Hess nem ért egyet Shields és Dunn felhívásával az egyetemi nyilvánosság konzervatív kritikájának mérséklésére.

Zulik Ákos