2016. március 22. 08:01 - Danube Institute

A Legfelsőbb Bíróságért harcol Obama a republikánusokkal

obama1.jpg

Az USA-ban az elnök feladata a legfelsőbb bíróság megüresedett helyeire jelölni egy bírót, akit utána a szenátus egy elfogadási eljárás során iktat be. Barack Obamára hárul tehát a feladat, hogy találjon valakit a februárban elhunyt Antonin Scalia helyére. Ha képes erre.

A szenátus republikánus többségét vezető Mitch McConnell ugyanis megpróbálja megakadályozni az elfogadtatási eljárást és a kinevezés jogát így a következő, reményei szerint republikánus elnöknek juttatni. Vele vívja Obama nyolc éves mandátumának utolsó csatáját, kérdéses azonban, hogy kikerülhet-e belőle győztesként a Donald Trump várható elnökjelöltsége miatt egyre mélyebb belső ellentétekkel terhelt Republikánus Párt.

Az amerikai legfelsőbb bíróság jelenlegi nyolc tagja közül négy demokrata, négy pedig republikánus kötődésekkel rendelkezik, tehát azon párt ideológiája lesz többségben képviselve, amelyik kinevezi az erősen republikánus Scalia utódját. Ha a demokraták járnak sikerrel, ötven éve a legliberálisabb legfelsőbb bíróság lesz az eredmény és előre haladhatnak olyan, az egész világon aktuális reformok, mint például az abortuszhoz való jog, a melegek házassága vagy a marihuána szövetségi szintű dekriminalizációja. Kétségtelenül nagy tehát a tét. Az igazi kérdés azonban nem az, hogy kié a kinevezés joga, hiszen erre egyértelmű választ ad az alkotmány és a hagyomány is, hanem hogy el lehet-e azt venni Obamától pártpolitikai alapon.

Obama eltökélte, nem engedi a republikánusoknak, hogy elvegyék tőle a kinevezés jogát. „Ha ez megtörténhetne, a legfelsőbb bíróság pusztán a politika kiegészítése lenne. Ez pedig megrendítené az emberek bizalmát a legfelsőbb bíróságban” − érvelt Nina Totenbergnek, az NPR riporterének. Jelöltje, Merrick Garland jelenleg Washington fellebbviteli bíróságának elnöke.

A republikánus szenátorok bizottsága szerint Garland „liberális, aktivista és Obama egyik legmegbízhatóbb szövetségese a bíróságon”, Ted Cruz republikánus elnökjelölt pedig ennél is tovább megy: szerinte a legfelsőbb bíróságba kerülve aláásná a fegyvertartási jogokat, legalizálná az abortuszt a terhesség második szakaszában és nagy hatalmat adna a bürokratikus intézményeknek. Ez persze nyilvánvaló túlzás.

Garland természetesen liberális kötődésű, de álláspontja mérsékelt, olyannyira, hogy többen csalódottságuknak adtak hangot ki a liberális oldalon. Egyetért például a halálbüntetés alkotmányosságával és egy 1995-ös elfogadási eljárásban egyértelműen felszólalt a bírói aktivizmus ellen, azt állítva, hogy a „bíráknak nem feladata társadalmi problémákat megoldani. A bíróság feladata alkalmazni a törvényeket a vizsgált ügy tényeire”. A kormány átláthatóságának kérdésében mérsékelt álláspontról tett bizonyságot 2013-ban: utasította a CIA-t hogy hozza nyilvánosságra, vannak-e drónokkal kapcsolatos dokumentumai, de utána elutasított egy kérvényt az Osama bin Laden haláláról készült képek nyilvánosságra hozataláról is. 2005-ben ellenzett egy döntést azok védelmében, akik titkosított, de közhasznú információkat szivárogtatnak ki. Kinevezése tehát tükrözi Obama elnök azon vágyát, hogy a legfelsőbb bíróság a pártpolitika felett álljon.

McConnell azzal érvel, hogy az amerikai népnek kell döntenie, hiszen választási év van. Obama azonban megjegyzi, hogy az amerikai nép már döntött, 2012-ben, amikor újraválasztották. 1900 óta több elnök is jelölt legfelsőbb bírót utolsó évében, utoljára Ronald Reagan a még mindig aktív Anthony Kennedy-t 1987-ben. Az viszont 1900 óta egyszer sem fordult elő, hogy a szenátus elvette az elnöktől a bírói kinevezés jogát azzal az indokkal, hogy választási év van. A hagyomány tehát, akárcsak az alkotmány, egyértelműen Obamát igazolja.

Kérdés, hogy mit nyerhet a Republikánus Párt azzal, ha valóban sikerül megakadályozni Garland kinevezését, hiszen amennyiben a következő elnök demokrata lesz, vagy Garland kerül a legfelsőbb bíróságra, vagy olyasvalaki, akinek még kevésbé fognak örülni. A republikánusok vezető elnökjelöltje pedig továbbra is Donald Trump, aki ellen a párton belül is egyre többen szólalnak fel. A politikai kockázat azonban igen nagy, hiszen egy republikánus bíró hagyományosan az alkotmány szó szerinti, eredeti értelmezését hivatott védeni a korszellemmel szemben, ahogy ezt Antonin Scalia tette. Mitch McConnell tehát azzal, hogy szembemegy az alkotmánnyal és a hagyománnyal aktuális pártérdekek miatt, egyúttal szembemegy azzal az emberrel is, akinek a helyére méltó utódot szeretne találni, és aki hosszú pályája alatt a konzervatív ideológia egyik legkonzisztensebb és legnépszerűbb képviselője volt.

Daniel Corsano

süti beállítások módosítása