Danube Institute Blog

Transznisztria: a fej Moszkvában, a láb Európában

2016. február 22. - Danube Institute

transznisztria_1.jpg

Januárban az EU sikeresen megújította a Dnyeszter Menti Köztársasággal, Moldova Ukrajnával határos, Oroszbarát területével kötött kereskedelmi szerződését. A két év után sikerrel záruló tárgyalási folyamat példa arra a kompromisszumkész, józan diplomáciára, amely az ukrán válságra is megoldást hozhat – írja Thomas de Waal a Politicón.

A főleg mezőgazdasággal foglalkozó Moldova keleti határán húzódó iparterület 1990-ben szakadt le az országról, Dnyeszter-menti köztársaság néven. Nem ismeri el államként a nemzetközi politikai közösség és afféle szovjet nosztalgiapark benyomását kelti. A Lenin-szobrok és vöröscsillagos gyárak még mindig állnak és parlament neve „Legfelsőbb Szovjet”. Több, mint ezer orosz katona állomásozik a területen annak függetlenségét” biztosítva és talán a világon egyedül itt nagyobb az egy főre jutó Putyin-poszterek száma, mint Oroszországban.

Az orosz kormány kiegészíti a helyi nyugdíjakat, a polgárok pedig újszerű Ladákban pöfékelhetik el a területre érkező évente akár 400 millió dollár értékű Gazprom-gázt. Putyinnak láthatóan tervei vannak a Dnyeszter-menti köztársasággal, amit egy 2014. áprilisában itt tartott hadgyakorlattal is jelzett. Az Oroszország elleni gazdasági szankciók és a donyecki és krími nehézségek azonban árnyékot vetettek az annexiós tervekre. Ráadásul Ukrajna már nem enged át orosz katonákat a területén és aláírt egy határszerződést Moldovával, hogy megállítsa a térség lakóinak régóta sok bevételt hozó cigaretta- és alkoholcsempészetet. 2015-ben a korábbi évekhez képest felére csökkent az Oroszországgal folytatott kereskedelem, és a költségvetés többszörösét kitevő Oroszországból érkező pénz is elapadt.

Bár az ország gazdaságát orosz pénz mozgatja, az export 70%-a a Dnyeszter túlpartjára, Moldovába és ezen keresztül az EU-ba megy, 2014-ben 258 millió dollár értékben. 2014 júniusában az EU és Moldova szabadkereskedelmi egyezményt írt alá, melynek értelmében a Dnyeszter-menti köztársaság külön megállapodása is lejár 2016 január elsején. Yevgeny Shevchuk elnök áprilisban még arról beszélt, hogy szeretné, ha Putyin annektálná az országát, de amikor népszerűsége a gazdasági mutatókkal egyenes arányban kezdett csökkenni, be kellett látnia, hogy az EU-val való kereskedelem maradt az egyetlen esélye.

Két év tárgyalás után új, a Moldovaihoz hasonló kereskedelmi megállapodást írt alá az EU és a Dnyeszter-menti köztársaság, melynek értelmében az EU-termékek vámmentesen érkezhetnek a területre és az ottani termékeket eredetigazolással látják el, illetve meg kell felelniük az EU ételminőség-szabványainak. A vám megszűnésével elvesztett bevételt áruforgalmi adó bevezetésével fogja pótolni a kormány.

A moldovaiak véleménye megoszlik a leszakadt területről. Van, aki kárörömmel tekint az elszakadás óta egyre inkább lemaradó szomszédaikra és ellenzik a megállapodást. Mások amiatt aggódnak, hogy a Dnyeszter-menti köztársaság gazdasági összeomlása hatással lenne rájuk is; és az újraegyesítésben reménykednek, bár egyelőre a gazdasági közeledéssel is beérik. A Dnyeszter-menti köztársaság lakóit is megosztja a gazdasági érdek és az oroszbarát politikai hagyomány között mélyülő ellentét. „A fejem Oroszországban van de a lábaim Európa felé mennek”, mondta egyikük de Waal-nak 2014-ben.

A megállapodás valószínűleg nem fog gyors változásokat hozni, de közelebb hozza egymáshoz a Dnyeszter két partját és gátat szab az újabb konfliktusoknak. Moldova kereskedelemmel igyekszik enyhíteni a feszültséget és új kapcsolatot teremteni leszakadt területével, míg Ukrajna épp az ellenkezőjét csinálja. Az ukrán kormány 2015 végére elvágta a közlekedést, áramot és kereskedelmi útvonalakat a Krím-félsziget felé, és Donyeck lakóinak sem utal már szociális támogatásokat. A blokád hatására azonban a Krím lakói még inkább Oroszországtól várnak segítséget áram, víz és egy híd formájában. Amikor az ukrán kormány januárban felajánlotta, hogy visszakapcsolja az áramot, a félsziget kormánya azt válaszolta, hogy nincs rá szükségük.

A Dnyeszter-menti köztársaság egyelőre elkerülte a csődöt és nyugati határa nyitva maradt, míg Oroszország gazdasági és politikai befolyása egyre csökken. De Waal szerint az EU a legjobb formáját mutatta a válság kezelésében, mivel hagyta, hogy a kereskedelem vezesse a geopolitikát.

Daniel Corsano

süti beállítások módosítása