Putyin muszlim rémálma

2015. november 10. - Danube Institute

putin_syria.png

Oroszország szíriai intervencióját értékeli Marvin Kalb a Foreign Policy oldalán megjelent cikkében. Véleménye szerint Putyint az országán belüli muszlim kisebbség radikalizációjától való félelme motiválta a cselekvésre, de a fenyegetés elfojtása helyett pont az ellenkezőjét éri el, és a helyzet még rosszabbra fog fordulni.

Putyin a Kremlt tette meg a közel-keleti diplomácia középpontjává, amikor bevetette legújabb fegyverarzenálját Bassár el-Aszad rezsimjének megmentése érdekében. Üzenete egyszerű: Oroszország nagyhatalomként tér vissza, ennek a depresszív, halálos háborúnak a megoldási kulcsa pedig Moszkvában rejlik.

Sikerrel járhat-e Putyin ott, ahol mások elbuktak? Kalb szerint ez nem túl valószínű: az orosz elnök egy olyan méhkaptárt dühített fel Szíriában, amelynek csípéseit mindenki újra és újra meg fogja érezni.

Az orosz elnök szerencsejátéka rossz véget érhet, tekintetbe véve azt a gyakran elfelejtett, de kulcsfontosságú tényt, hogy Oroszország 144 millió fős lakosságából 20 millió szunnita muszlim, akik magától értetődően együtt éreznek azokkal a szíriai szunnitákkal, akiket jelenleg az oroszok bombáznak. Akár egyetlen rossz lépés is Putyin politikai bázisának súlyos gyengülését okozhatja.

Emellett egy Oroszország által vezetett síita koalíció is kialakult Irán, Irak és Szíria részvételével, amellyel − szándékosan vagy sem de facto háborút indítottak a Szaúd-Arábia által vezetett szunnita irányzat ellen, amely az Egyesült Államok támogatását is maga mögött tudja. Barack Obama többször is hangsúlyozta, hogy nem szándékozik proxy háborúba bocsátkozni Oroszországgal, de Kalb szerint pontosan ez vette kezdetét. A zavargásokkal sújtott régió még instabilabbá válik a két ellenséges koalíció marakodása közben.

A szerző szerint Putyin számára ez egzisztenciális kihívást jelent, amelyből nincs menekvés. A probléma az orosz demográfiából és történelemből ered. A Kreml vezetőinek már többször gondja akadt az oroszországi muszlimokkal: Csecsenföld már két véres háborút is megélt a közelmúltban, emellett a szomszédos Dagesztán is puskaporos hordó a térségben. A terrorizmustól való félelem folyamatosan átjárja az orosz történelmet, és Putyin most is ettől tart: Oroszországból 2400 fiatal muszlim indult útnak az Iszlám Állam hívására. Az orosz elnök bevallása szerint azért lépett be a szíriai háborúba, mert tart az ő visszatérésüktől, és így az esetleges terrorakcióktól. Véleménye szerint nagyobb esély van ennek elkerülésére, ha segít Aszadnak legyőzni őket a szíriai területen. Kalb úgy gondolja, a történelmi tanulságok mind arra utalnak, hogy Putyin nem fog sikerrel járni, és ennek politikai és diplomáciai következményeit is viselnie kell majd.

Senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy Oroszország a síiták élére állva egy kvázi-Szent Szövetséget vezet a szíriai szunnitákkal szemben. A támadásokat folyamatosan közvetíti az orosz média. A Kreml-hű riporterek ugyanígy tudósítottak Ukrajnából is, mint most Szíriából. Az üzenetük is ugyanaz: az orosz győzedelmesség, ami büszkeséget kelt az oroszokban, ám annál több fájdalmat és nyugtalanságot vált ki az oroszországi muszlim lakosság körében, akik összezavarodnak és rettegnek a hírek hatására. A csecsenföldi események megismétlődése így is egyre jobban körvonalazódó veszély volt, de most a dühös muszlimok felkelésének esélye még inkább megnövekedett. Kalb szerint ez már csak idő kérdése. A szerző pont ezért tartja ennyire rizikósnak Putyin szíriai szerencsejátékát. Még inkább elidegeníti Oroszország szunnita muszlim populációját, és pont azt az erőszakot idézi elő, amelyet megpróbált elkerülni.

Rózsa Kitti