Mi a világ hét valódi nagyhatalma?

2015. június 15. - Danube Institute

vilaghatalom.jpg

Walter Russell Mead és csapata a The American Interest számára állított össze egy listát a világ hét vezető nagyhatalmáról, rangsorolva közvetlen környezetük és a nemzetközi rendszer befolyásolására való képességük alapján. A lista nem hasonlít az ENSZ BT összetételére vagy az eredeti G-7 országok listájára.

Nem egyszerű az országokat hatalmuk alapján összehasonlítani, nem mindegy, hogy milyen szempontokat vizsgálunk. Ez a lista Mead szerint meglehetősen szubjektív. Munkájával arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a nemzetközi szervezetek mennyire nem veszik figyelembe a világhatalmi realitásokat. A lista nem hasonlít az ENSZ BT összetételére vagy az eredeti G-7 országok listájára, amelyek leginkább csak a világgazdasági gyakorlat befolyásolására irányuló hatalmat kívánják biztosítani. Mead véleménye szerint ezek a szervezetek épp ezért okoznak oly sok csalódást. Emellett persze az is közrejátszik, hogy a különböző nagyhatalmak eltérő dolgokat akarnak elérni; a nagyhatalmi lét egyik kiváltsága pedig az, hogy nem mindig kell figyelembe venni a nemzetközi szervezetek előírásait.

1, USA
Az Egyesült Államok csaknem egy évszázada a világ legerősebb állama, ez a pozíciója az elmúlt év során sem változott meg. Sőt, hatalma folyamatosan növekszik, a hibás külpolitikai döntések ellenére is. Ebben nincs semmi meglepő, az ország erősségeinek − a gazdasági dinamizmusnak, a vállalkozásoknak kedvező politikai rendszernek, a biztonságos geográfiai helyzetnek, a bőséges nyersanyagforrásoknak és az alkotmány stabilitásának köszönhetően a hatalmi pozíció nem függ az ország vezetőinek szeszélyeitől. Az amerikai rendszer sokszor okosabb és szakszerűbb, mint azok, akik aktuálisan irányítják. 2014-ben is úgy tűnt, hogy hatékonyabban és gyorsabban kezelik a gazdasági válság utóhatásait, mint Japánban vagy az Európai Unióban. A Közel-Keleten megjelenő hibás külpolitikai döntések ellenére is a legerősebb és leghatékonyabb külső hatalom maradt a stratégiai régióban.

2, Németország
Németország az 1940-es évek óta nem játszott ilyen fontos szerepet a világpolitikában. Európában ők tartják fent az egyensúlyt, és erre a szerepre a régió egyetlen más országa sem lenne alkalmas. A kiemelkedő pozíciót nukleáris fegyverek megléte nélkül, alacsony katonai kiadások mellett tudták megszerezni, illetve a bajbajutott európai országoknak nyújtott segélyek sem terhelik meg túlzottan költségvetésüket. Angela Merkel kancellárnak nehéz és jelentőségteljes döntéseket kell meghoznia, miközben megpróbálja egyben tartani az Európai Uniót, fenntartani a transzatlanti szövetséget, illetve a „nagyobb Európa” elképzelését, Oroszország bevonásával.

3, Kína
Kína lenyűgöző teljesítménye és különleges erősségei ellenére bizonyos hátrányokkal is indul nemzetközi pozícióját tekintve. Ezek közül az első geopolitikai helyzete: nem baráti országokkal van körülvéve, hanem növekvő és ambiciózus hatalmakkal, regionális riválisai pedig szeretnék korlátozni hegemóniáját, és úgy tűnik, ebben az USA támogatását élvezik. Ameddig ezt a problémát nem tudja felszámolni, Kína nem érheti el azt a szerepet a világpolitikában, amit magának szán. A második problémát a kínai gazdasági modell és az ország erőforrásai okozzák. Kína nagymértékben függ a közel-keleti olaj- és gázszállítmányoktól, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja megfelelően védeni azokat a tengeri útvonalakat, amelyek összekötik a beszállító országokkal; flottájának nagymértékű fejlesztésével pedig csak feleslegesen provokálná a szomszédos országokat. A harmadik probléma Kína növekedéséből ered: túl gyorsan és túl nagy mértékben zajlanak le a változások, ezek igénybe veszik a szociális és gazdasági infrastruktúrát. Jelenleg egy szakadék tátong Kína világpolitikában betöltött valóságos szerepe és aközött a pozíció között, ahol sok kínai szeretné az országot látni, ennek elérése azonban politikailag túl költséges lenne.

4, Japán
Japánt sokszor alulbecsülik, jelentéktelen és eltűnőben lévő hatalomként tekintenek rá. Ez Mead szerint azonban hibás: új, magabiztos és okos külpolitikájának köszönhetően súlya egyre nő a világpolitikában. Japáné a világ harmadik legnagyobb gazdasága, technológiai kifinomultságának, illetve kereskedelmi hálózatainak köszönhetően pedig félelmetes erő lehet a későbbiekben. Előnyeit a geopolitikában is igyekszik kamatoztatni.

5, Oroszország
Oroszország hanyatlani látszik, de egyáltalán nincs megelégedve ezzel a pozícióval. Ez pedig meglehetősen veszélyessé teszi. Bár nem tudja ellátni a nagyhatalmak klasszikus feladatainak többségét, még mindig atomfegyverekkel rendelkezik, rengeteg nyersanyagforrása van, hatékony hírszerzéssel rendelkezik és kiemelkedőek cyberkapacitásai. Emellett az országot egy taktikai szempontból ravasz elnök vezeti, aki súlyán felül is hajlandó „ütni”. Az ország gyengeségeit a nyugati világ is jól ismeri: a népesség egyre csökken, egyre nagyobb a feszültség az oroszok és a muszlim kisebbségek között, Putyin pozíciója is ingatag, az olajárak összeomlása pedig kedvezőtlen a gazdaságra nézve. Bár Putyin hatalma gyenge lábakon áll, de még mindig vannak ütőkártyái, amiket kihasználhat; és nehezen képzelhető el, hogy pont ő lenne az, aki feladná a küzdelmet minden lehetséges eszköz bevetése nélkül.

6, India
Indiának minden esélye megvan a sikerre a modern világban: hatalmas populációval rendelkezik, az Egyesült Államok után itt beszélnek a legtöbben angolul, elit oktatási intézményekkel állnak szoros kapcsolatban, virágzik a high-tech szektoruk és stabil demokráciát hoztak létre. India jelentős szerepet tölt be Ázsiában, egyensúlyozó hatalomként lép fel a térségben. Japán, Kína és az Egyesült Államok is szeretné partnereként tudni. Ha a hatalmat a szerint mérjük, hogy valaki azt teszi, amit akar, miközben a többiek az általa diktált ritmusra táncolnak, India jó példát szolgál arra nézve, hogyan kell ezt a játékot játszani.

7, Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia az elmúlt években folyamatos meglepetésekkel szolgált: többet ért el a közel-keleti régióban és a világpolitikában is, mint más nagyhatalmak saját térségükben. Olajtermelő ország volta miatt könnyen befolyásolhatja a világgazdaság pályáját, ezzel felforgatva több ország költségvetését, emellett ideológiai vezető szerepet tölt be az iszlám világban. A közel-keleti vallási konfliktus kezelésében is vitathatatlan szerepet játszik a szunnita irányzat vezető államaként, így mindenképp helyet érdemel a világ legnagyobb hatalmai között.

Rózsa Kitti