Németországban évek óta heves vita tárgyát képezi a muszlim lakosság helyzete a társadalomban. Az ország 83,2 millió lakosából mintegy 5,5 millió muszlim; megközelítőleg 3 millió ember török vagy török gyökerekkel rendelkezik. A „helyi” imámképzés gondolata fontos és érdekes következményekkel járhat…
A Holokauszt után újonnan megalakult Német Szövetségi Köztársaságban külpolitikai törvényszerűséggé vált a formálódó zsidó állam feltétlen támogatása. Az elmúlt hónapokban elharapózó háború Izrael és a Hamász között azonban jelentős nyomás alá helyezte ezt az elköteleződést, ugyanis felszínre hozta…
Múlt vasárnap választásokat tartottak Bajorországban. Az eredmények többé-kevésbé alátámasztották az előzetes felméréseket: a tartomány legnagyobb kormányzó pártja a német kereszténydemokraták (CDU) tartományi szövetségese, a CSU marad. Innentől két meghatározó kérdés formálja a bajor – és a német –…
Az ukrajnai invázió megindulását követően ukránok milliói hagyták el hazájukat: többségük a környező országokba, illetve Nyugat-Európába indult. A háború elhúzódásával az érintett fogadóországoknak jelentősen át kellett dolgozniuk a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok maximálisan be…
Az orosz-ukrán háború hatására a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek meghátrálásra kényszerültek a klímacélok elérésében. A Zöld Párt alapvető értékei közé tartozott a háborúellenesség, miközben jelenleg ezt az alapvetést is felrúgja a pártvezetés. Az Economist cikke számos ellentmondásra…