A Közel-Kelet lehet Kína új célpontja

2017. április 13. - Danube Institute

Az utóbbi időben mind gazdaságilag, mind politikailag óriási mértékben megnövekedett Kína befolyása a Közel-Keleten. A távol-keleti ország ügyes diplomáciával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a térség összes fontosabb államával. Richard Fontaine és Michael Singh cikke…

Tovább

Újabb hosszú játszma kezdődik Szíriában

Alapjaiban alakítja át a hat éve tartó szíriai polgárháborút a péntek hajnali amerikai rakétatámadás. Szíriában hosszú játszmára kényszerülhet az Egyesült Államok a National Review szerkesztőségi írása szerint.

Tovább

Megosztott Törökország a népszavazás előtt

Recep Tayyip Erdogan török elnök már 2003 óta világszerte az anti-elitista és nacionalista politikai erők vezéregyénisége. A modern világ félreértett áldozatának állítva be magát hatalmas támogatói réteget tudhat maga mögött. Törökországnak április 16-án kell döntenie…

Tovább

Beutazási tilalom − újratöltve

Január végén Donald Trump bejelentette a muszlim országok elleni beutazási tilalmát, március 6-án pedig bemutatták az alapkoncepció megreformált változatát. Daniel Larison és Mark Krikorian összegezték gondolataikat a beutazást gátló rendeletről szóló cikkeikben.

Tovább

Mihez kezdjen Trump Iránnal?

Donald Trump egy február közepén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a 2015-ben megkötött iráni atomegyezmény nem áll biztos lábakon. Az amerikai elnök február 3-án szankciókat is kiszabott Iránra, ezek következményét azonban nehéz előre megjósolni – véli Ross Harrison és Alex Vatanka a…

Tovább

Tudnak enyhülni az orosz-amerikai kapcsolatok?

Moszkva és Washington diplomáciai közeledése csak felszínes jelenség: a közel-keleti konfliktus rendezésében eltér Putyin és Trump végcélja, míg Ukrajnában az amerikai elnök nem fogja visszavonni az erőit vagy felhagyni a nyugatbarát kijevi kormányzat támogatásával csak azért, mert…

Tovább

Vita van Ausztrália közel-keleti tevékenysége körül

Sajtóhírek szerint a Palesztin Hatóságnak nyújtott ausztrál külföldi segélyprogram támogatásának egy részét a Hamasz terrorszervezetnek adják. Az ausztrál kormány tagad, Tony Abbott volt kormányfő egy vizsgálatra hivatkozva támadja a szövetségi kabinetet.

Tovább

Összezördült Izrael Új-Zélanddal

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúan elfogadott, Izraelt elítélő határozat az amerikai-új-zélandi kapcsolatokra is hatással lehet, azonban a wellingtoni kabinet a közel-keleti béke megteremtéséhez vezető fontos lépésként értékeli a szavazás eredményét.

Tovább

May vs Johnson: feszültség az Egyesült Királyság kormányában

Példátlan szakadás következett be a brit kormányon belül, amikor Boris Johnson külügyminiszter Szaúd-Arábiára vonatkozó kritikus megjegyzéseit Theresa May szóvivője nem a kormány hivatalos álláspontjaként értékelte.

Tovább

Szíriáról vitatkoztak az ír parlamentben

Szokatlanul éles konfliktusban találták magukat a Dáil (ír alsóház) pártjai, amikor az október 17-i héten előbb az aleppói helyzetről, majd Szíriáról és végül a teljes közel-keleti szituációról folytattak vitát.

Tovább

Meg lehet érteni Putyint?

Ugyan teljesen érthető az oroszok elszigetelésének és a velük való konfrontációnak a gondolata, mégsem ez a legbölcsebb külpolitikai irány a következő amerikai elnök számára. Meg kell érteni Putyin gondolkodását, mivel mostanra ő határozza meg egy személyben az orosz…

Tovább

Elhallgatott háború: mi folyik Jemenben?

Az amerikai republikánus és demokrata elnökjelöltek között kíméletlen politikai csatározások zajlanak, miközben a harmadik televíziós vita és a novemberi választások közeledtével egyelőre Hillary Clinton bizonyul az esélyesebbnek. Eközben az amerikai külpolitika negatív…

Tovább

Anarchia az Egyesült Államokban

Az iszlám terrorizmussal kapcsolatos napjainkban kialakult félelmek sokban hasonlíthatók a 20. századi anarchista válsághoz. Az Egyesült Államokba történő bevándorlás faji, etnikai és politikai alapú korlátozásának régre visszanyúló tradíciói vannak, így Donald J. Trump republikánus elnökjelölt…

Tovább

Amikor álszent a britek külpolitikája

„Boris Johnson külügyminiszterként a brit parlament alsóházában elmondott beszédében jogosan ítélte el Oroszország aleppói bombázását. Ezzel azonban fel is fedte az Egyesült Királyság hipokrita Közel-Kelet politikáját” – írja az Independentnek írt véleménycikkében Andrew Smith.

Tovább

Keményebben fellépne az USA Szíria ügyében

Az USA keményebb szankciók bevezetésén gondolkozik Oroszország és Szíria ellen. Ennek oka, hogy a szíriai tűzszünet vége óta óriási erőkkel folytatták az oroszok támogatását élvező szír kormányerők Aleppó bombázását. Habár felmerült a kisebb katonai beavatkozás ötlete is, a katonai incidensek…

Tovább

Szövetségeseket kell találnia a Nyugatnak

A nyugati vezető hatalmak sokszor csak azt mondják meg más országoknak, milyenek legyenek, nem figyelvén arra, amit eddig elértek. Számos ország, köztük Azerbajdzsán, Albánia és Kazahsztán segítséget nyújthat az Egyesült Államoknak és az Uniónak a terrorizmus elleni harchoz, amennyiben a nyugatiak a…

Tovább

Lőttek a szíriai tűzszünetnek, merre tovább?

A szíriai tűzszüneti tárgyalások teljes mértékben megakadtak, miután a szeptember 19-ei segélyszállító konvojt ért találatot követően 22-én a szíriai rezsim csapatai támadásba lendültek Aleppo lázadók által felügyelt körzetei ellen. Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak…

Tovább

Van fogalma Donald Trumpnak a Közel-Keletről?

A Republikánus Párt elnökjelöltjének, Donald Trumpnak eddigi szereplései − a Közel-Kelet politikájáról alkotott téves feltételezései és muszlimellenes retorikája − alapján bátran kimondhatjuk, hogy indulhatna a terrorista szervezetek által hőn áhított tökéletes ellenségkép szerepéért − írja Max Boot…

Tovább

Zsaroláshoz és pénzszerzéshez használják a migránsokat

A török-uniós megállapodás bizonyítja, hogy a menekültek értékes fizetőeszközként szolgálhatnak: védelmet nyújtanak a külföldi kritikák ellen, felelőssé tehetők az ország belső problémáiért, valamint előnyös alkupozíciót jelentenek. Globális szintű…

Tovább

Így alakul az új világrend

Az imperializmus kora lezárult az előző évezreddel, és a nyugati világ felemelkedésének kereteit adó hatalmas, centralizált, nemzetek feletti államok és ideológiai blokkok átadják a helyüket a nemzeti anarchiának – írja Robert D. Kaplan a National Interestben. Az elismert író…

Tovább

Így teremtette meg az iszlám Európát

Az iszlám kulturálisan határozta meg Európát, megmutatva Európának, hogy mivel áll szemben. Míg a középkori arab terjeszkedés nyomán a Földközi-tenger választóvonalat képzett két civilizáció között, addig a terrorizmus és a menekültáradat újraegyesítheti Észak-Afrikát…

Tovább

Hogyan lehet megállítani az Iszlám Államot?

Michael Joseph Morell, a CIA egykori igazgatója szomorú képet festett Európa jövőjéről a Commentary hasábjain. A jelenleg biztonsági szakértőként tevékenykedő nyugalmazott tisztviselő a nemrégiben elkövetett brüsszeli terrortámadások apropóján írt a meglátásairól. Morell…

Tovább

Le lesz győzve az Iszlám Állam

Ash Carter amerikai védelmi miniszter pár nappal a brüsszeli terrortámadások után sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy az elmúlt napok rajtaütéseiben az Iszlám Állam több vezetője, köztük a pénzügyekért felelős Haji Imam is életét vesztette. Az Iszlám Állam elleni harc kimenetele tehát nem…

Tovább

Működhet szövetségi államként Szíria vagy Ukrajna?

Egy meg nem nevezett ENSZ-diplomata szerint Oroszországot és bizonyos nyugati hatalmakat egyre jobban foglalkoztatja egy szövetségi hatalmi struktúra kialakítása a háború utáni Szíriában. A szövetségi kormányzás megoldás lehet különböző nemzetek, etnikai és politikai csoportok integrálására, így…

Tovább

Jöttem, láttam, győztem − sikeres Putyin politikája a Közel-Keleten?

Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan bejelentése, miszerint kivonja erőit Szíriából, jelzi, hogy Moszkvának nem érdeke hosszú távon részt venni egy közel-keleti konfliktusban, valamint hogy Oroszország kiszabadulhat a nemzetközi elszigeteltségből és ismét nagyhatalmi szereplővé válhat. Az orosz…

Tovább

Meddig bírják szuflával a terrorellenes különleges erők?

A Közel-Keleten zajló, polgárháborúk okozta zavargások és a terrorizmus elleni küzdelem emberfeletti teljesítményt kíván a fronton harcoló különleges műveleti erőktől (SOF). Az ilyen, speciális feladatok elvégzésére kiképzett alakulatok problémáira és korlátaira világított rá Max Boot a…

Tovább

Előtörnek a liberális politikák Kanadában

Liberális politikai idők járnak Kanadára. Rekordszámú bevándorlót fogad be az észak-amerikai ország és Trudeau-ék építik a kapcsolatokat az amerikai demokrata kormányzattal is.

Tovább

Új középkor felé tart Európa

Európa térképét a stabilitás jellemezte a második világháború után. Előbb a két szemben álló hidegháborús blokk, majd az azt követően Európát egyesítő EU teremtett átláthatóságot. Robert Kaplan a Wall Street Journalba írt cikkében úgy látja, hogy ez a korszak véget…

Tovább

Irán nyerheti a közel-keleti játszmát

Szaúd-Arábia az év elején kivégzett egy síita vallástudóst. Az olajmonarchia lépése nemcsak Iránt, a térség legnagyobb síita hatalmát, hanem több más országot is feldühített. Az újonnan elszabadult vallási ellentétek kapcsán Richard Galustian a The Spectatorban elemezte a közel-keleti hatalmi…

Tovább

Kissinger piszkos hagyatéka a Közel-Keleten

A jelenleg 92 éves Henry Kissinger az Egyesült Államok legismertebb volt külügyminisztere és külpolitikai tanácsadója. A közbeszédben leginkább csak elismerősen szoktak róla nyilatkozni, mint nagy stratégáról. A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb. Greg Grandin The American…

Tovább