2021. január 21. 08:01 - Danube Institute

Capitoliumi zavargások – a média felháborodásának valós okai

capitolium1_1.jpg

A mainstream sajtó valójában nem a demokráciát félti, hanem a politikai elittel karöltve igyekszik hatalmát arra felhasználni, hogy kisöpörje az ország közéletéből Donald Trump támogatói bázisát. A január 6-ai eseményeknél pedig nem is találhatnának jobb ürügyet erre – írja John Daniel Davidson a The Federalist magazinban.

Megszámlálhatatlan közéleti szereplő, politikus és újságíró adott hangot mélységes felháborodásának, amikor trumpista tüntetők megrohamozták az Egyesült Államok Kongresszusának székházát Washingtonban. A szerző ugyanakkor úgy véli, hogy valójában nem az indulat szólt belőlük. Mindenekelőtt leszögezi, hogy az események megdöbbentőek és felkavaróak voltak; az elkövetők viselkedését elfogadhatatlannak tartja, büntetőjogi felellőségre vonásukat helyeseli.

A rangos közszereplők kifakadása legkevésbé sem a capitoliumi események elítéléséről szól, hanem egy annál sokkal nagyobb célt szolgál. Tulajdonképpen nem a hatalom békés átvételének fenyegetettségétől tartanak, hanem saját hatalmuk gyakorlását alapozzák meg erőteljes reakcióikkal. Ebben az esetben a fő cél nem más, mint a távozó elnök szimpatizánsainak megfenyítése. Ha a zavargásokért felelős trumpista csőcseléket „árulóként” és „terroristaként” ábrázolják, akkor gyakorlatilag az egész Trump-párti tábor elnémítása legitimálhatóvá válhat – következtet a szerző. Rick Kleinnek minapi megnyilvánulása épp ezt a feltételezést támasztja alá. Az azóta már kitörölt bejegyzésében az ABC munkatársa úgy fogalmazott, hogy Trump eltávolítása a küldetésük könnyebbik része volt, a nehezebbik pedig a teljes mozgalmának felszámolása lesz. Ez nem az a fajta nyelvezet, ami egy puszta hírközléshez használatos; sokkal inkább olyan, aminek célja a társadalom irányítása – reflektál Klein szavaira a cikkíró.

Az egyértelmű, hogy a baloldali-progresszív sajtó számára az erőszakos tömegek vandáltevékenysége alapvetően nem jelent problémát egészen addig, amíg egyetértenek az elkövetők politikai céljaival. Ezért tolerálta a jóval nagyobb létszámú és veszélyesebb tömegek egész Amerika-szerte megjelenő pusztítását a mainstrem média. „Amikor a Black Lives Matter tüntetői városházákat és rendőrőrsöket rohamoztak meg, boltokat fosztogattak, gyújtogattak, amelyek során emberek haltak meg és mentek tönkre, a legtöbb médiafelület kiállt az aktivisták ügye mellett” – emlékeztet a szerző. Chris Coumo, a CNN újságírója például nem értette, hogy mégis miért kéne a tüntetőknek illedelmesnek és békésnek lenniük. Kollégája, Don Lemon a bostoni teadélutánhoz hasonlította az eseményeket, Kamala Harris pedig a zavargók anyagi támogatására bíztatta híveit. A különböző csatornák riporterei sokszor lángoló autókkal és épületekkel a hátuk mögött nevezték a demonstrációkat „többnyire békésnek”. Davidson emlékei szerint az események elítélése ritka és mérsékelt volt.

A mainstream platformok elemzéseikkel és híradásaikkal igyekeztek megindokolni az erőszakot, méltatni a résztvevőket, s feltárni az okokat. Természetesen a capitoliumi történéseket nem hajlandóak így kezelni: egész egyszerűen kizárnák Trump egész táborát a társadalomból. Mint azt Tucker Carlson kifejtette, nem lehet csak egyszerűen külön útra térni, meg kell tanulni a különbségek mellett együtt élni. Ezúttal is fel kell tárni a lázongók indíttatását, s meg kell indokolni, hogy vajon miért fajultak eddig tetteik. Azonban sajnos erre a legtöbb fő közéleti tényező, legyen az hírcsatorna vagy politikus, nem hajlandó. A szerző meggyőződése szerint a médiának nagyobb a felelőssége a kongresszus épületének ostromában, mint Donald Trumpnak: „Amikor hónapokon keresztül kiállsz az erőszakos zavargások és a rendőrök megtámadása mellett, ne lepődj meg, ha a társadalom egy másik szegmense is szavadon fog” – vonja le a konklúziót.

Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy mindezen gondolatokkal továbbra sem kívánja védelmébe venni a székházba betörő embereket. „A tömeg bejutását az épületbe és az amerikai városokon átmasírozó tüntetőket egyaránt meg kellett volna akadályozni cselekedeteikben, akár erőszak alkalmazásával” – fejti ki Davidson. Mindkét csoportot egy erős, közös meggyőződés késztette a zavargásra. A BLM-mozgalom azt állította, hogy a rendszerszintű rasszizmus és a fehér szupremácia jelen van a társadalomban, amit a rendőrök aránytalan intézkedése is alátámaszt. Ezzel szemben a trumpista tüntetőcsoport biztosra vette, hogy a novemberi választásokat elcsalták, majd azt sikeresen el is tussolták.

A véleményformáló bevallja, hogy szerinte mindkét csoport félrevezetett, nincs igazuk. Azt viszont nehezményezi, hogy az amerikai médiaelit végtelenül részlehajló a baloldali mozgalmak irányába. „Ám a mostani kifakadásuk nem csupán megjátszott, hanem egyfajta álcaként szolgál, mellyel egy képmutatásnál is visszásabb jelenséget igyekeznek elfedni; mégpedig azt, hogy minden éppen a számításaik szerint történt” – zárja gondolatait John Daniel Davidson.

Szemlézte: Irlanda Balázs

komment
süti beállítások módosítása