Ha jönne a rakéta

2018. január 15. - Danube Institute

raketa.jpg

Nehéz elképzelni szörnyűbb ami reggelt, mint amikor az ember egy kormányzat által kiküldött üzenettel találja szemben magát, mely egy közelgő ballisztikus rakétacsapásra figyelmeztet. Pedig pontosan ez történt másfél millió emberrel Hawaii szigetén szombat reggel – írja Ian Bogost a The Atlantic magazin cikkében.

Az üzenet egy a USA Csendes-óceáni Parancsnoksága által észlelt ballisztikus rakétára figyelmeztetett, ami Hawaii szigete felé tart. A figyelmeztetés a lakosság okostelefonjain egy rövid, tévén és rádión pedig hosszabb formátumban jelent meg. A legfélelmetesebb az utolsó mondat a cikk szerzője szerint: „EZ NEM GYAKORLAT.”

A hiba a dologban – írja Bogost – mindössze annyi volt, hogy mégiscsak egy gyakorlat volt. Nem volt semmiféle rakéta. A szörnyű hibát a helyi katasztrófavédelem illetékes szerve – Hawaii Emergency Management Agency – „általános rendszergyakorlatnak” írta le.

A képernyőképek hatására villámgyorsan terjedő pánikon a helyi kongresszusi képviselő, Tulsi Gabbard próbált meg úrrá lenni. Twitteren kiírt üzenetével nyugtatni próbálta a kedélyeket, téves riasztásra hivatkozva.

Mégis, hogy következhetett be ilyen hiba? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője.

A rendszert még a hidegháború éveiben alakították ki, hogy még időben figyelmeztethessék a lakosságot a háború kitörésére. A hidegháborút követően többször is modernizálták a rendszert, legutóbb 2006-ban, amikor a Bush-kormányzat létrehozta az IPAWS rendszert. Az IPAWS integrálta a korábbi figyelmeztető rendszereket, része egy vezetékes és vezetéknélküli telefonos, televíziós, illetve egy rádiós üzenetküldő rendszer is. Ez a rendszer aktív a mai napig, és a feladata, hogy figyelmeztesse a lakosságot természet és ember által előidézett katasztrófákra, veszélyes időjárásra, illetve természetesen háborús veszélyre. A rendszert a szövetségi katasztrófavédelem felügyeli − írja körül a rendszer működését Bogost.

Ez a rendszer lépett működésbe szombat reggel Hawaii szigetén. A hatékonyan működő rendszer pedig egy hidegzuhannyal felérő reggeli ébresztőt jelentett a szigeten tartózkodóknak. Talán túl hatékonynak is bizonyult – véli a szerző. Az értesítéseket a mindig kéznél lévő okostelefonokra kapták az érintettek, ezzel biztosítva a gyors tájékoztatást, hiszen ezek az eszközök sokszor még az ágyban is emberek közelében vannak.

A kérdés egy ilyen eset után mindig felmerül, hogy egy ilyen szofisztikáltan működő rendszerrel operáló ügynökség mit ronthatott el? A válasz egyszerű: emberi hiba. Ez azonban keserű válasz azoknak a lakosoknak, akik a kipusztulás rémképével keltek reggel – bírálja a rendszert Bogost.

A kapható értesítések egy részét (gyermekrablásról és időjárásról) ki lehet kapcsolni, azonban az elnöktől jövő, illetve közvetlen veszélyre – például rakétacsapásra – figyelmeztető jelzéseket nem. A probléma ezekkel az üzenetekkel az, hogy mindössze 90 karakternyi szöveget tudnak továbbítani, ami kevés a pontos teendők részletezésére. A vészhelyzetre felszólító jelzés csak pánikot okozott, és a kétségbeesett emberek az interneten próbáltak pontosítást szerezni, ami a szerverek túlterhelésével járt katasztrófavédelem oldalán – írja le a helyzetet az szerző.

A helyi médiához ismét hiába fordultak a helyiek, hiszen az leépült a globalizáció hatására. Már mindenki a Twittert és Facebookot használja, ami pedig sajnos a pánikot nem csökkentette, hanem növelte. A hibás információ így több millió emberhez jutott el másodpercek alatt. Ez csak tovább nehezítette a Hawaii-on tartózkodók dolgát.

A hibát észlelő ügynökség természetesen öt percen belül leállította a vészjelzés sugárzását, de egy ilyen folyamatot nehéz visszafordítani. Ezek a rendszerek nem olyan könnyen működnek mint ahogy az ember egy sms-t ír – magyarázza Bogost. Egy speciális eljárással megalkotott üzenetről van szó, amit nem lehet gyorsan átírni.

A rendszer pedig „úgy működött, ahogy kellett neki” – mondta a helyi katasztrófavédelem szóvivője. A hibát okozó műszakváltás után fél órával kiküldött, téves riasztásról tájékoztató üzenetet át kellett futtatni a rendszeren, ami sok időbe telt.

Összességében több dolog okozta a riasztás hatásának súlyosságát – zárja le a cikket Bogost. Részben mert a rendszer maga nagyon hatékony az figyelmeztetés eljuttatásában. Részben a média fregmentáltsága miatt nehéz hivatalos információhoz jutni. Amellett pedig a technológia nem elég kifinomult, és a kizárólag rövid figyelmeztetést tartalmazó üzenet csak összezavarta az embereket. „Végül pedig azért, mert valaki rossz gombot nyomott egy számítógépen, ami azt tette, amire programozva volt.”

Szemlézte: Berkes Rudolf