Trump nekiment az iráni atomegyezménynek

2017. október 17. - Danube Institute

iran_nuklearis.jpg

Donald Trump minapi beszédében „fanatikus rezsimnek” nevezte, majd megtagadta a nukleáris fegyverzetet korlátozó egyezmény megújítását Iránnal. Az amerikai elnök álláspontja szerint a közel-keleti ország terroristákat támogat – adta hírül a BBC.

„Nem megyünk tovább azon az úton, aminek kiszámítható végkimenetele még több terror és Irán nukleáris felfegyverzése” – közölte Donald Trump a Fehér Házban tartott, harcias hangulatú beszédében. A megegyezés értelmében az elnöknek minden 90 napban hitelesítenie kell, hogy Irán betartja az alku rá eső részét – a hitelesítésbe eddig kétszer már belement, de harmadjára megtagadta az aláírást, amivel visszaadta a Kongresszusnak a jogot hogy eldöntsék, felmondják-e az egyezményt véglegesen.

Az egyezményben érintett öt másik ország (Nagy-Britannia, Oroszország, Kína, Franciaország és Németország) már korábban is hangot adtak az irányú félelmüknek, hogy az Egyesült Államok végül teljesen kihátrál majd az alkuból.

A felmondás hátterében az alkuban foglaltak és közelmúltbeli események egyaránt állhatnak. Trump véget akar vetni az úgynevezett „napnyugta klauzulának”, ami megszüntetné a korlátozásokat a nukleáris programon és ezzel megengedné az arzenál további bővítését 2025 után. Szankciókat kért az iráni elitegység, a Forradalmi Gárda ellen is, amit „Irán vezetőjének korrupt, személyes terrorszervezetének” nevezett.

Múlt hónapban Irán középtávolságú (mintegy 2000 km-es távon belül hatékony) ballisztikus rakétatesztet hajtott végre sikeresen. A teszt nem volt nemzetközileg ellenőrizve, bár önmagában a ballisztikus rakétaprogram nem képezi részét a nukleáris fegyverzet fejlesztését korlátozó alkunak.

Az egyezményben résztvevő többi fél, a nemzetközi szervezetek, valamint a környező országok egymástól eltérően reagáltak Donald Trump bejelentésére. Irán elnöke, Hassan Rhouani szerint az Egyesült Államok „sokkal elszigeteltebb, mint valaha”, ezért úgysem tudja megváltoztatni az alkut, amit egyébként Irán mindaddig be fog tartani, amíg jogai és érdekei garantálva vannak. A térségből Szaúd-Arábia és Izrael üdvözölte az amerikai elnök döntését.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Yukiya Amano, valamint az Európai Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini szerint Irán egyáltalán nem szegte meg az egyezményt; egy közös nyilatkozatban Nagy-Britannia, Németország és Franciaország aggodalmuknak adtak hangot az amerikai fejleményeket követően. Oroszország már jóval sarkosabban fogalmazva „agresszív és fenyegető retorikát” emlegetett az amerikai politikával kapcsolatban, valamint az egyezmény további támogatásáról biztosították Iránt.

Nem csak az államok, de maguk az elemzők szintén megosztottak abban a kérdésben, hogy pontosan miért és miért most állt elő az amerikai elnök ezzel a lépéssel: van, aki új ellenségkép szükségességét emlegeti a pusztulás szélén billegő Iszlám Állam helyett, mások óvatos, halasztó manőverként hivatkoznak rá, felemlegetve a tényt, hogy a hitelesítés elmaradásával Trump valójában a Kongresszusnak passzolta le a döntést. Az iráni nukleáris egyezmény felmondása eredetileg az elnök legvitatottabb kampányígéretei közt szerepelt.

Szemlézte: Szegőfi Ákos