Válságba került az amerikai identitás

2017. augusztus 22. - Danube Institute

amerika.jpg

Az amerikai köztársaság rossz állapotban van − írja Damir Marusic az American Interestben. Szerinte az identitáspolitikák összeegyeztethetetlenek a közös célon alapuló demokráciával.

Rossz állapotban van az amerikai köztársaság Damir Marusic szerint. Az American Interest szerzője arról ír, hogy a charlottesville-i események, ahol szélsőjobbos és szélsőbalos tüntetők estek egymásnak a konföderációs múlt körüli viták miatt, megvilágítják Amerika mai helyzetét.

Egy jól működő demokrácia számára szükséges egy közös cél érzete − egy közös identitás, ami összeköti a polgárokat. Manapság viszont a különbségeken van a hangsúly, miközben a legtöbben azt hiszik, ezt még tudja kezelni a „felnőtt” amerikai demokrácia. A 2016-os elnökválasztást is az identitáspolitikák versengése uralta, teszt volt ez a köztársaság egészségi állapotáról.

Az identitás-konfliktusok az amerikai polgárháborútól jelen voltak az ország történetében. A hatvanas évektől azonban a forradalmi hevületű baloldal vette át a vezető szerepet az identitás formálásában, a feketék polgárjogától a feminizmusig és a szexuális kisebbségek mai jogkiterjesztő mozgalmaiig.

A szerző szerint ez az ideológiai harc a posztmodernizmusból merített erőt magának. De a posztmodernizmus politikái összeegyeztethetetlenek a liberális demokráciával.

A posztmodernizmus szerint versengő narratívák léteznek, és egyes narratívák erőszakkal elnyomják a többieket, értelmes kompromisszumra pedig nincs lehetőség. A különböző narratívát képviselő csoportok elnyomva érzik magukat a „patriarchátus” vagy a „tőke” által. A posztmodernizmus Marusic szerint nem engedi meg a pozitív, konstruktív politizálást, nem lehetséges a közös, pozitív jövőkép.

A posztmodern politika egy példája ugyanakkor Donald Trump elnöksége is. Trump tökéletes ellentéte Hillary Clintonnak: a fehér férfiak identitáspolitikájának hőse, szemben a clintoni identitáspolitikai csoportokkal.

Amerika egyre inkább polarizálódik, az identitáspolitika veszi át a közös célokon alapuló demokrácia helyét. Az emberek egyre kevésbé találnak közös nevezőt, centrumot.

Marusic szerint a korábbi elnök, Barack Obama óvatosabban bánt az identitáspolitikával, mint akár Trump, akár Hillary Clinton. A szerző szerint Charlottesville után egy másik regnáló elnök óvatosabban is fogalmazhatott volna mint Trump. De Hillary Clinton sem szerepelt volna jobban elnökként ebben a helyzetben, hiszen ha valaki, akkor ő igazán az identitáspolitikára építi imázsát.

Az American Interest szerzője szerint a legtöbb amerikai elméjében még most is létezik egy absztrakt, közös identitás. De a most egymással harcoló felek egyre kevésbé hiszik el, hogy az ellenfeleikkel osztoznak ebben. „Nincs jó helyzetben a demokráciánk, a köztársaságunk” − zárja sorait a szerző.