A feketéknek árt a faji politika újraerősödése

2017. július 24. - Danube Institute

fekete_tuntetes.jpg

A többek között a bőrszín szerinti kisebbségek ügyét újra piedesztálra emelő baloldal éppen a színes bőrű kisebbségeket szorítja vissza egy sarokba − írja Jason Riley a Nationa Review-ban.

A National Review-ba cikket író Jason Riley szerint a faji kártya újbóli kijátszása jó a liberálisoknak, de az nem segít a fekete amerikaiaknak.

Barack Obama elnöksége alatt több szimbolikus alkalommal is felemlegette a feketék évszázados jogegyenlőségi harcának állomásait. De nem csak a múltra akart emlékezni: a polgárjogi harcot összekötötte a mai Demokrata Párt célkitűzéseivel, programjával, propagandájával. Beszélt a feketék börtönlakók közötti magas arányáról, de nem szólt arról, milyen a feketék aránya a bűnelkövetők között. Beszélt a feketék választásokon elszenvedett hátrányairól − miközben a 2012-es választáson valójában sok helyen nagyobb arányban vettek részt feketék, mint fehérek.

Riley szerint igen nehéz párhuzamokat találni az egykori szegregált Amerika és a mai Egyesült Államok valósága között, de Obama kijátszotta ezt a kártyát, mert tudta, hogy jól jön ez a baloldal számára. A szerző szerint a cél az, hogy a fekete szavazókat dühösen tartsák, hogy paranoidok legyenek. A liberálisok mai identitáspolitikája nem egyéneknek tartja a feketéket, hanem egy segítségre szoruló, ámde kritizálhatatlan áldozati csoportnak.

Shelby Steele úgy fogalmaz: „A 21. századi liberalizmus jobbára erkölcsi manipuláció, amely eltúlozza az egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat az amerikai életben, hogy ezzel túlterjeszkedő közpolitikai programokat igazoljon”. Ez a liberalizmus a múlt bűneihez hasonlítva felnagyítja a jelen hibáit. Egy paradoxon alakult ki: a modern liberalizmus úgy akar progresszív és előre tekintő lenni, hogy közben a múltba fordul. A szégyenteljes múlttal akarja a jelenlegi társadalmi problémákat megmagyarázni.

Ez a felfogás eltereli a figyelmet a mai társadalmi problémák valódi okairól. Ugyan létezik most is diszkrimináció, de a fekete amerikaiak egy jelentős részének a problémái nem ebből származnak. A baloldal azt adja be a feketéknek, hogy a rasszizmus okozza a társadalmi különbségeket − ami ellen csak kormányzati programokkal lehet fellépni.

Amerikát a hatvanas évek végétől bűnözéshullám sújtja: ugyan a kilencvenes évektől csökkent a bűnözés, de még mindig magasabb ma, mint ötven évvel ezelőtt.

Az egykor a feketék és fehérek közötti ellentétek egyik jelképes színhelyének számító Selma városának ma fekete polgármestere van. Ő most arról beszél: „Sokkal nagyobb ma a bűnözés, mint 1965-ben volt. Akkoriban volt szegregáció, viszont nem volt bűnözés. Sokat léptünk előre a választói jogokkal, de visszaléptünk a börtönrendszeren belüli bűnözés és drogozás terén” − fogalmaz. Selma városának 80 százaléka fekete, és magas a munkanélküliség is. A polgármester szerint azonban nem a rasszizmus, hanem széles tömegek képzetlensége a munkanélküliség oka - mert munkalehetőség azért lenne. Csak az a kérdés, akarnak-e dolgozni és tanulni a képzetlen, munkanélküli tömegek.

GR