Gibraltáron vitatkozik Spanyolország és Nagy-Britannia

2017. április 10. - Danube Institute

gibraltar.jpg

Spanyolország évszázadokra visszanyúló álmai között szerepel Gibraltár visszaszerzése az Egyesült Királyságtól. A Brexit miatt az Európai Unió segítségével most erőszak nélkül is lehetősége van növelni befolyását a sziklás területen.

A jelenlegi eljárási folyamatot Theresa May bonyolította meg, mert az Európai Uniónak küldött kilépési tervében nem említette meg Gibraltárra – mint tengerentúli területére – vonatkozó elképzeléseit. Ez pedig fellobbantotta Spanyolország követelésének parazsát. A Telegraph és a Guardian szerzői a helyzet bonyolultságát tárják az olvasó elé.

Gibraltár 1704-ben, a közel 250 éves spanyol uralom után került a britek irányítása alá, az utrechti béke pedig 1713-ban ezt hivatalossá is tette. Az ezt követő évszázadokban Spanyolország többször tett kísérletet a terület visszaszerzésére, mindhiába. Gibraltár geopolitikai helyzete már több mint 300 éve játszik jelentős szerepet az Egyesült Királyság életében, ugyanis biztosítja a szigetország földközi-tengeri bejáratát – emlékezteti az olvasót a Telegraph publicistája.

A terület jelenleg – az Egyesült Királyság tagságának értelmében – az Európai Unió tagja, az Egyesült Királyságé viszont nem. A Brexit viszont Gibraltárt is kötelezi – mint a britek tengerentúli területét – annak ellenére, hogy 2016 júniusában elsöprő többséggel szavaztak az EU-ban való bennmaradásra. Emellett 1967-ben és 2002-ben a brit koronához való kizárólagos hűségükről tettek tanúbizonyságot a gibraltáriak, ugyanis mindkét alkalommal egyértelműen kifejezték: nem akarják azt, hogy az Egyesült Királyság Spanyolországgal megosztva gyakorolja hatalmát a területen. Mindezek ellenére Gibraltár spanyol földdé való kikiáltásának vágya máig él az Ibériai-félszigeten.

A Guardian újságírói Claire Moody, az Európai Parlament gibraltári képviselőjének szavait idézik. Szerinte Theresa May követett el hibát, amiért nem említette meg a Gibraltárra vonatkozó álláspontját abban a dokumentumban, amelyet az elhagyás kijelentése után küldött meg az Európai Uniónak. Ez pedig azt sugallta, hogy London nem fordít akkora figyelmet a tengeren túli területére, mint Skóciára vagy Észak-Írországra. A spanyolok pedig ezáltal felbátorodtak. Esteban González Pons, az Európai Néppárt alelnöke úgy véli, hogy Gibraltár kihagyása a dokumentumból releváns volt, hiszen „Gibraltár nem része az Egyesült Királyságnak, csak egy gyarmata, mint Szent Ilona szigete”.

A gibraltári vitát Donald Tusk tagállamoknak átadott dokumentumtervezete – amely a Brexit tárgyalásokra vonatkozó irányadó tudnivalókat részletezi – egy új szintre emelte. Ebben az olvasható, hogy „semmilyen, az Európai Unió és az Egyesült Királyság által kötött egyezmény nem alkalmazható Gibraltárra, amennyiben Spanyolország és az Egyesült Királyság között nem születik megállapodás”. Ez Spanyolországot vétóval ruházza fel, tehát kizárhatja Gibraltárt bármilyen EU és Egyesült Királyság közti kereskedelmi egyezményből, amennyiben kifogása van a terület státuszával kapcsolatban. A spanyol kormánynak ez nagyobb beleszólási jogot ad Gibraltár helyzetébe, mint amilyet az Egyesült Királyság megengedne – tette hozzá az egyik, Brexit-tárgyalásokban kompetens egyesült királyságbéli tisztviselő. Fabian Picardo, Gibraltár vezető minisztere szerint Spanyolország fondorlatos hozzáállása „előrelátható volt, és éppen ezért szavaztunk egyértelműen az EU-ban való bennmaradásra”. Hozzátette továbbá, hogy Spanyolország minden kísérletét gátolni fogja, amely a terület feletti nagyobb kontroll nyerésére irányulna.

A Guardian újságírói szerint az Európai Unió kockára tette Gibraltár jövőjét azzal, hogy támogatta Spanyolországot az Egyesült Királysággal való vitájában. Az EU ugyanis választás elé állította az Egyesült Királyságot: kétoldalú megállapodást köt Spanyolországgal Gibraltár jövőjéről, vagy gazdaságilag veszélybe taszítja a területet azáltal, hogy egy leendő EU és Egyesült Királyság közti kereskedelmi megállapodásból Gibraltár kimarad. Egy uniós vezető tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „az EU kiáll a tagállamainak érdekeiért, jelen esetben Spanyolországért”, dacára annak, hogy Gibraltáron a voksolók 96 %-a maradáspárti volt.
Theresa May a fennálló helyzetről úgy nyilatkozott, hogy „soha nem fogjuk elkötelezni magunkat olyan egyezményben, amely Gibraltár lakóit egy másik állam szuverenitása alá helyezné”. A miniszterelnök és Boris Johnson külügyminiszter is elismerte, hogy a Brexit-tárgyalások Gibraltárt is érintik, azonban biztosították Gibraltárt afelől, hogy teljesen bevonják az Európai Unióval való egyeztetésekbe.

Szemlézte: Pastrovics Martin