Nekiment a klímavédelemnek Donald Trump

2017. március 31. - Danube Institute

szenbanyaszat.jpg

Bár az amerikai elnök egészségügyi reformjavaslata elbukott múlt hét pénteken, Trump most az Obama-kormány egy másik jelentős törvénycsomagjának ment neki. Ezúttal Obama Tiszta Energia Tervét függesztette fel elnöki rendeletében, mely egy újabb javaslat kidolgozására hatalmazza fel az Egyesült Államok Környezetvédelmi hivatalát (IPA).

Obama terve fokozatosan csökkentette volna a klímaváltozásért nagymértékben felelősnek tartott szén-dioxid kibocsátást. A természetvédelmi törvénycsomagot viszont már Obama elnöksége alatt kritikák érték, miszerint ellehetetleníti a szénbányászati iparágban dolgozók megélhetését. Trump elnök ezekre a panaszokra támaszkodva már a kampány alatt megígérte, hogy újraélesztené a szektort.

Kérdéses, hogy Trump az elnöki rendeletével valóban megmentheti-e a '80-as évek óta hanyatló amerikai szénbányászatot. Charles Murray, az Egyesült Államok legnagyobb szénbányászati vállalkozásának tulajdonosa támogatja Trump rendeletét, viszont kritikusan megjegyezte, hogy Trump „nem tudja visszahozni a munkahelyeket”. Murray szerint a szénbányászat nem versenyképes az energiaszektor többi szereplőjével, így a megújuló energiaforrásokkal és a földgáztermeléssel foglalkozó vállalatokkal szemben.

Egy újabb törvény kidolgozása és életbe léptetése viszont meglehetősen hosszas folyamatnak ígérkezik, ha számba vesszük, hogy Obama klímavédelmi tervének véglegesítése 5 évet vett igénybe. Alternatívaként szolgálhatna Trump számára, ha teljesen visszavonná a törvényt, viszont akkor környezetvédelmi csoportok nagy valószínűséggel bíróság elé viszik az elnök döntését. Alapként szolgálhatna így a Legfelsőbb Bíróság 2007-es döntése, miszerint ha az amerikai társadalmat veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátása, az IPA-nek kötelező fellépnie.

Az amerikai elnök rendelete nemzetközi viszonylatban is felkavarta a vizet. Alig néhány hónapja a klímaváltozás elleni harc mérföldköveként ünnepelték az Egyesült Államok és Kína csatlakozását a Párizsi Egyezményhez. Bár Trump nem lépett ki az egyezményből, az Egyesült Államok csak nehezen tudná magát tartani az ígéreteihez, ha nem tesz határozott lépéseket a szén–dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Trump klímavédelem elleni hangulata átragadhat olyan, a globális felmelegedés elleni harcban kulcsfontosságú országokra is, mint Kína, Brazília vagy India, ami az egyezmény felbomlását jelentené. Az elnök, aki már többször kijelentette, hogy nem hisz a klímaváltozásban, így két legyet üthet egy csapással.

Szemlézte: Daam Alexandra