Mit üzenhetnek a tüntetések Putyinnak?

2017. március 30. - Danube Institute

tuntetes_orosz.jpg

Moszkvában egyáltalán nem számít ritka jelenségek, hogy emberek tízezrei gyűlnek össze az utcákon, hogy a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket kifejezzék. Az orosz főváros volt a 2011-2012-es demokrácia-párti tömegtüntetések centruma is, illetve az azt követő tiltakozásoké, többek között a Borisz Nyemcov emlékére rendezett megmozdulásé is. Egy, a The Atlanticon megjelent elemzés szerint a vasárnapi demonstrációk azonban bizonyos tekintetben eltérnek a korábbiaktól, az azonban változatlan, hogy a Kreml ezúttal sem késlekedett a válaszlépésekkel.

A főváros − ahol Vlagyimir Putyin, illetve az a több tízezer ember él, akik az államgépezetet működtetik −, a gazdag és kozmopolita Moszkva számít Oroszország leginkább ellenzéki városának. 2013-ban az önkormányzati választáson egy karizmatikus ellenzéki vezetőnek, Alekszej Navalnijnak majdnem sikerült a Kreml által kijelölt főpolgármestert második fordulós megmérettetésre kényszeríteni. Nem meglepő tehát, hogy Navalnij felhívására vasárnap ezrek vonultak az utcákra. Ellentétben azonban a 2011-2012-es tüntetésekkel vagy a Nyemcov emlékére rendezett megmozdulásokkal, a vasárnapi demonstrációra nem volt hatósági engedély.

A hétvége során a polgármesteri hivatal arra figyelmeztette az embereket, hogy egyedül a tüntetők viselik a felelősséget, illetve mindenfajta következményeit annak, ha az illegálisnak nyilvánított tüntetésen vesznek részt. A figyelmeztetések ellenére és annak dacára, hogy még mindig friss az emléke, hogy mintegy három tucat embert vontak felelősségre 2012-es tüntetések erőszakossága miatt, több ezren vonultak utcára Moszkvában. A rendőrség becslései szerint körülbelül 8000 ember vett részt a vasárnapi megmozdulásokon, ám figyelembe kell venni azt is, hogy a hatóságok rendszeresen alábecsülik ezeket a számokat. Ez alapján könnyen lehet, hogy a tüntetők létszáma elérte a hivatalos adat dupláját is. Az emberek megtöltötték az ikonikus Puskin teret is, még lámpaoszlopokról is csüggtek, és azt skandálták: „Oroszország szabad lesz”.

Milyen előzményei voltak a vasárnapi eseményeknek? Három héttel korábban a korrupcióellenes bloggerként ismertté vált ellenzéki Alekszej Navalnij közzétett egy egyórás videót Youtube-on, illetve a blogján, amelyben részletesen és drónfelvételek felhasználásával mutatja be a miniszterelnök és egykori államfő, Dmitrij Medvegyev ingatlanvagyonát, aki elnöksége alatt korrupció elleni harcot hirdetett. A politikus volt az is, aki a Krím áram- és üzemanyaghiánytól szenvedő lakóinak 2016 májusában azt mondta: „Nincs erre most pénz, de tartsanak ki!” Ez a pénz Navalnij szerint azonban az ország különböző részein található palotákba vándorolt, amelyek közül néhány dollár-százmilliókba került.

Az ellenzéki vezér felhívására március 26-án emberek sokasága vonult az utcára – 11 különböző időzónában. Ami a leginkább figyelemreméltó, hogy nem csak Moszkvában voltak tüntetések, hanem országszerte, több mint 90 városban, többek között a távol-keleti Vlagyivosztokban, a szibériai Tomszkban, a délen fekvő Krasznodarban, az Urálnál lévő Cseljabinszkban, a déli Szamarában, illetve Novoszibirszkben, mely az ország harmadik legnépesebb városa. Még a Lengyelország melletti orosz enklávé, Kalinyingrád lakói is az utcára vonultak. Ez azért jelentős, mert Moszkvát és Szentpétervárt leszámítva az ország többi régiója hagyományosan konzervatívabb, és jobban rokonszenvez Putyinnal, mint az említett két nagyváros lakói. Ennek oka az, hogy az ottani emberek szegényebbek, így jobban rá vannak utalva az államra, a vidék kevésbé fejlett. Emellett nem igazán elérhető független média ezeken a területeken, kivéve az online felületeket, ám a kormánykritikus tartalmakra nem könnyű rábukkanni. Éppen ezért ezekben a térségben a hatóságok ellen fordulni súlyos következményekkel járhat, mind gazdasági értelemben, mind pedig a személyes biztonságot tekintve – sokszor még inkább, mint Moszkvában, ahol az embereknek több pénzzel és politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Az pedig, hogy a veszélyek ellenére – Moszkván és Szentpéterváron kívül is – több ezren vettek részt a nem-engedélyezett megmozdulásokban, több dolgot is jelenthet, ám Putyin számára egyik sem jelent jót.

Először is, megmutatkozott Navalnij ereje, aki a korábbiakban bejelentette, hogy 2018-ban indulni fog az elnökségért – habár az is lehet, hogy a kormány a szavazócédulára sem fogja ráengedni a nevét. Az események azonban érzékeltetik, hogy valós politikai tőkével rendelkezik, és a Kreml minden ármánykodása ellenére több tízezren tekintenek rá legitim vezetőként.

Másodsorban kiderült az is, hogy hiába van a kormánynak teljes uralma a televízió és egyre nagyobb befolyása az internet felett, a technológia és a közösségi média hatékony eszközöknek bizonyultak. A Medvegyevről készült videónak vasárnapra 12 millió megtekintője volt, összehasonlításképp: a szeptemberi parlamenti választásokon 52 millióan szavaztak.

Harmadsorban az is láthatóvá vált, hogy habár némileg enyhült az oroszországi gazdasági válság, a gazdasági helyzet továbbra sem rózsás. 2013 óta az oroszországi éves GDP/fő 15 500 dollárról 9000-re esett vissza – jelenleg megközelíti a kínai értéket, amelynek 2013-ban még a duplája volt az orosz. Negyedszer pedig, nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány „hazafias” – azaz kormánybarát – oktatási törekvései ellenére a vasárnapi demonstrációkon sok fiatal vett részt, akiket mindig arra intenek az iskolákban és egyetemeken, hogy ne menjenek el ilyen megmozdulásokra. Beszámolók szerint a jelenlévők között sok nagyon fiatal volt. A rendőrség több ezer embert tartóztatott le országszerte – köztük kiskorúakat is.

A Kreml azonban már visszatámadt: a kormánypárti tévé egyáltalán nem foglalkozott a tüntetésekkel, hétfő reggel Putyin szóvivője azt mondta, hogy a letartóztatott kiskorúaknak gyanús alakok ígértek pénzt, ha a rendőrség kezére kerülnek. A Navalnij korrupció elleni alapítványnál dolgozók közül sokan töltötték a vasárnap éjszakát rácsok mögött, a rendőrség razziát tartott irodáikban és elvitték az összes számítógépet. Navalnij kampányfőnökét bűncselekménnyekkel, köztük gyűlöletkeltéssel vádolják a vasárnapi tüntetésről közzétett közvetítése miatt. Magát Navalnijt – akit nemrégiben feltételesen helyeztek szabadlábra – 15 nap börtönre ítélték, ám a korábbi ítélet miatt akár évekre is börtönbe kerülhet. Több tucat tüntető is hosszú időre fogságba kerülhet – pontosan úgy, ahogyan a 2012-es megmozdulások után történt. A bebörtönzés azonban csak rövidtávú, korlátozott megoldást jelent – ezt tükrözik a vasárnapi történések is. Ahogyan öt éve tüntetések robbantak ki az utcákon, a jelenlegiek is arra engednek következtetni, hogy váratlanul megtört a közöny, aminek létrehozásán olyan keményen dolgozott a Kreml. A háttérben azonban valami nyilvánvalóan megváltozott.

Szemlézte: Szalai Réka