Teljesen kettévált Amerika

2017. március 22. - Danube Institute

amerika_valasztas_terkep.jpg

Megyék, ahol az egyik jelölt több mint 20 százalékos fölénnyel győzött a másik fölött (vörös: republikánus; kék: demokrata győzelem)

 

A 2016–os, Donald Trump győzelmét hozó elnökválasztás összességében az egyik legszorosabb volt az Egyesült Államok történetében. Ám a választókerületeket egyenként vizsgálva ez az állítás már nem állja meg a helyét, hívja fel a figyelmet David Wasserman az amerikai választásokat elemző neves intézet, a FiveThirtyEight oldalán megjelent cikkében.

Az Amerikai Egyesült Államok összesen 3113 megyéjében leadott szavazatokat és az ebből kiszámolt elektori szavazatokat összesítve Donald Trump bár szorosan, de megnyerte a 2016-os elnökválasztást. Kevesebb szó esik azonban az egyes körzetekben leadott szavazatok arányáról, amelyek egy régóta tartó tendenciára, a fokozódó megosztottságra és polarizáltságra hívják fel a figyelmet. A választókerületek 61%–ában ugyanis az egyik jelölt a szavazatok több mint 60%-át tudta begyűjteni. Hacsak a politikai légkör nem változik meg gyökeresen, ez a folyamat csak folytatódni fog – figyelmeztet a szerző.

1992–ben még a választókörzetek mintegy harmadában egy számjegyű volt a különbség a két elnökjelöltre érkező szavazatok között, vagyis ezen körzetekben szoros választás döntött a republikánus és a demokrata jelölt között. Ezzel szemben 2016–ban már csak a megyék kevesebb, mint tizedében dúlt igazán szoros harc Hillary Clinton és Donald Trump között. Még tragikusabb a helyzet az igazán polarizált, legalább 50%–os különbségeket hozó kerületek tekintetében – ezek száma ugyanis az 1992–es 93–ról 1196–ra nőtt, így az összes megye már majdnem 40%-a teljesen egypárti dominanciájú.

Ez az adatokkal is alátámasztható tendencia mutatja meg igazán, mennyire megnövekedett a polarizált közösségben élő amerikaiak száma az elmúlt 25 évben. Ráadásul a folyamat fokozatosan gyorsult: míg 1992–ben az állampolgárok 39%-a élt elsöprő győzelmeket hozó, így meglehetősen izolált választókerületekben, 2012 ez az érték 50%-ra emelkedett, majd 2016–ra elérte a mostani, rekordnak számító 60%-ot – áll az elemzésben.

Wasserman szerint tavaly olyan jelentősebb körzetekben is elsöprő republikánus győzelem született, amelyeket régóta demokrata többség jellemzett. Ez a másik oldalról nézve is igaz: a Demokrata Párt sok olyan megyét tudott nagy arányban elhódítani, amelyek hagyományosan a republikánusok erős kerületeinek számítottak.

Az ilyen és ehhez hasonló példák mutatják meg, hogy az egyes amerikai közösségek preferenciái erőteljesen megváltozhatnak az idők folyamán. Ám a hosszabb távú kilátások nem kecsegtetnek sok jóval: a polarizált közösségek számának drasztikus növekedésével az egyes körzetekben a választások még kiszámíthatóbbak lesznek. Fennáll a veszélye annak is, hogy az amerikaiak teljesen elszigetelődhetnek az eltérő nézetektől, így pedig még inkább elmérgesedhet a politikai légkör. „Félő, hogy egy egész olyan generáció fog felnövekedni, akik nem találkoznak alternatív politikai nézetekkel” – figyelmeztet zárszavában a szerző.

Szemlézte: Illés Gergő