Lóhere oldja az ír-amerikai feszültséget

2017. március 21. - Danube Institute

lohere.jpg

Az ír nemzeti ünnep, Szent Patrik nap előestéjén fogadta Enda Kenny ír kormányfőt Donald Trump amerikai elnök. Hagyomány, hogy ilyentájt találkozik Washingtonban a két ország mindenkori vezetője. A posztot aktuálisan betöltő politikusok között számos kérdésben ellentét húzódik – a találkozón mégis a hosszú időre visszanyúló ír-amerikai kötélékek fontosságát hangsúlyozták.

„Hűséges partner” és „lojális barát” – így jellemezte Donald Trump Írországot. Az amerikai elnök a hagyományos Szent Patrik nap előtti ünnepségen méltatta amerikai és ír nép közötti történelmi kötelékeket. Az Írország barátai nevű kétpárti kongresszusi csoport által évente a Capitolium-dombon megrendezett ebéden Trump azt mondta: „[a]zért vagyunk itt, hogy Amerika Írország iránti elköteleződését ünnepeljük”. Az új elnöktől szokatlanul diplomatikus megfogalmazás kapcsán Enda Kenny még egy viccet is megengedett: „[ú]gy tartják, hogy az írek képesek arra, hogy mindent megváltoztassanak. Épp az előbb láttam, hogy az Egyesült Államok elnöke végig felolvasta a beszédét” – mondta az ír kormányfő, az egybegyűltek nem kis derültségére.

Később a Fehér Ház-béli fogadáson Kenny arra is kitért: örül, hogy évről-évre összegyűlnek és megemlékeznek Szent Patrik hagyatékáról. Hangsúlyozta, hogy az apostol bevándorló volt, mégis ő vált Írország patrónusává, illetve ezáltal a világ számos pontján élők számára ő a bevándorlók védőszentje. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban mintegy 35 millió ír származású ember él, akik az elmúlt 200 évben nagyban hozzájárultak a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élethez – ahogy ezt ma már elismerik Amerikában is.

Kenny úgy vélte: lehetetlen nem párhuzamot vonni a mostani helyzet és az írek korábbi megítélése között. Az ír miniszterelnök szerint a 19-20. század során úgy tekintettek az írekre, ahogyan ma a spanyol ajkú népességre, mint egy olyan más embertípusra, akik jellemzően több bűncselekményt követnek el és elveszik az amerikaiak állásait.

Trump és Kenny négyszemközti beszélgetésén szó esett többek között a Brexitről és az ír gazdaság helyzetéről, illetve kiemelt téma volt a bevándorlás kérdése. Ez jelenti a legnagyobb nézeteltérést a két politikus között, hiszen az ír kormányfő a korábbiakban bírálta Trump szigorú bevándorlás-politikáját, hangnemét pedig rasszistának és veszélyesnek nevezte. Az amerikai elnök azt ígérte, visszaszorítja a bevándorlást, beleértve ebben az Írországból érkező engedély nélkül dolgozókat is. Az ír kormányfő most azt ígérte, e kérdésben partnere lesz az Egyesült Államoknak. Kenny az ott élő illegális munkavállalóknak azt ajánlotta, hogy tisztázzák mindenféle kisebb gondatlanságukat, mint a befizetetlen közlekedési bírságok és a parkolási jegyek. Ezeket a kérdéseket azonban Trump nem említette a díszvacsorán, ott a nagy múltra visszatekintő amerikai-ír kötelékek méltatására összpontosított. Utóbbit jelképezi az a régóta fennálló szokás is, hogy Kenny egy edényben lóherét ajándékozott az amerikai elnöknek, amely évtizedes hagyomány két nemzet közötti szoros kapcsolatot szimbolizálja.

A találkozó után Trump azt hangoztatta a médiának, hogy mennyire szereti Írországot, és elnökként is vissza fog oda térni. A rendezvény után Kenny úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy Írország felkészült a Trump-kormányzattal való együttműködésre, olyan kérdésekben például, mint a migráció és a kereskedelem; tudván, hogy az amerikai elnök kritikusan viszonyul az érvényben lévő kereskedelmi megállapodásokhoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy „Írország mindig is Amerika barátja marad. Az Európai Unió pedig mindig Amerika barátja lesz” – hangsúlyozva az EU jelentőségét, melynek létjogosultságát – a brit kilépést is támogató – Trump hajlamos megkérdőjelezni.

Szemlézte: Szalai Réka