Beutazási tilalom − újratöltve

2017. március 13. - Danube Institute

bevandorlas.jpg

Január végén Donald Trump bejelentette a muszlim országok elleni beutazási tilalmát, március 6-án pedig bemutatták az alapkoncepció megreformált változatát. Daniel Larison és Mark Krikorian összegezték gondolataikat a beutazást gátló rendeletről szóló cikkeikben.

Donald Trump és kormánya újult erővel alkották meg a március 6-án kiadott rendeletet. A National Review szerkesztői valós okot vélnek felfedezni abban, hogy az Egyesült Államokba való beutazás átvilágítási procedúráját meg kell erősíteni, mert az Iszlám Állam kihasználta az európai menekültválságot is terroristáinak Európába való bejuttatására.

Az új rendelet célja, hogy ezúttal sikerüljön a bírósági eljáráson is keresztülvinni azt. A januárban meghozott határozathoz képest újdonság, hogy Irak lekerült a tilalmi listáról, valamint a szíriai menekültekre vonatkozó határozatlan felfüggesztést is visszavonták. Emellett több kivételt is beleillesztettek a rendeletbe. A zöldkártyával vagy diplomata útlevéllel rendelkezőkre nem vonatkozik a tilalom. Továbbá részletesebb indoklásokat tartalmaz az új rendelet a fennmaradó hat állam beutazására vonatkozó intézkedésekre. Az új beutazási tilalom végrehajtási intézkedései arról árulkodnak, hogy gondosabban lettek kidolgozva. A szerzők továbbá bizakodnak abban, hogy az átvilágítási folyamat megerősítésével a menedékkérők befogadása meg tud valósulni az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetése nélkül.

Daniel Larison nem látja veszélyesnek a beutazással kapcsolatos biztonsági kérdést. Cikkében arról ír, hogy a korábbi és a jelenlegi beutazási rendelet sem a terroristák megfékezésében játszik szerepet, hanem ártatlan embereket fog megfosztani a beutazás lehetőségétől, akik turisztikai vagy üzleti céllal jönnének az Egyesült Államokba. Ez pedig romboló hatást fog gyakorolni az ország erkölcsi stabilitására. Emellett a szerző szerint nem lesz az USA biztonságosabb attól, hogy hat ország polgárait nem engedik be, mert a tiltás alá eső emberek nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, csupán a származási országuk jelent veszélyt a polgárháború, vagy a terrorizmus támogatása miatt.

Nem arról van szó, hogy mindenkit be kéne engedni az Egyesült Államokba, de nincs ok feltételezni ezekről az emberekről, hogy veszélyesek csupán azért, mert a tiltás alá eső országokból jönnek. Larison szerint a beutazással kapcsolatos színjáték arra szolgál, hogy a kormány azt éreztesse az emberekkel, valamit tett a terrorizmus csökkentése érdekében.

Mark Krikorian hozzáteszi, hogy a rendelet egy „érdekes muszlim kitiltás” lesz, mert a világ muszlimjainak hozzávetőlegesen 10%-a engedhető be a tilalom értelmében az Egyesült Államokba. Krikorian felhívja a figyelmet arra, hogy a bírósági felülvizsgálaton ez az új rendelet is fennakadhat. Ám Donald Trump valószínűleg fellebbezne a Legfelsőbb Bíróságnál, amennyiben szükség lenne erre. A bírók általi vétó gyakorlása a kormány döntései ellen – különösen olyan kérdésekben, hogy ki léphet be az országba – valószínűleg a leglátványosabb hatalomgyakorlást jelentené a bíróság részéről az amerikai történelemben.

A szuverenitás egyik alapköve azt meghatározni, hogy ki utazhat be az országba. Amennyiben a bírók – akik nem az amerikai polgárok által lettek megválasztva – megfosztják az embereket attól a hatalomtól, hogy eldöntsék, kik utazhatnak be az országukba, onnantól fogva a polgárok nem tekinthetők szuverén egyéneknek. Krikorian felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzás így veszélybe kerül. Felmerül továbbá a kérdés, hogy a megújult rendelet növelni tudja-e a nemzetbiztonságot. A szerző szerint csak annyiban, hogy a 90 napos tilalom időt adhat a belbiztonsági szerveknek a terrorizmussal kapcsolatos vizsgálatokra. A tilalom alá eső országok lefedik azon államokat, ahonnan a külföldi születésű, Amerikában tartózkodó terroristák származnak. Ám a feltérképezést súlyosbítja az a körülmény, hogy a származási ország maga is támogatja a terrorizmust, ezáltal nem ad ki adatokat a terrorizmussal gyanúsított személyekről, vagy Szíria esetében nincs egy működő kormány, aki hozzájárulhatna az átvilágítási mechanizmushoz.

A menedékkérőkre – kivéve a szíriaiakra – vonatkozó 120 napos tilalom pedig segíthet az ellenőrző procedúrák fejlesztésében. Krikorian szerint nem lehet szó nélkül hagyni azt a sokak által hangoztatott közhelyt, miszerint a menekültek a legalaposabban átvilágított, külföldi beutazók. Ők olyan országokból jönnek, amelyekben a biztonsági ellenőrzés gyenge vagy teljes hiányzik, ezáltal fontos információk maradhatnak a felszín alatt. Az új rendelet nem alkot egy teljesen új alapokon nyugvó bevándorlási politikát, hanem igyekszik lelassítani a bevándorlás folyamatát, ezáltal időt nyerni a jelenlegi keretrendszer fejlesztéséhez.

Szemlézte: Pastrovics Martin