Fagyos maradt az orosz–ausztrál viszony

2017. március 06. - Danube Institute

orosz_ausztral.jpg

Hetvenöt éves az Oroszország és Ausztrália közötti diplomáciai együttműködés, ám az MH17–es repülőgépjárat oroszbarát felkelők általi lelövése után a bilaterális kapcsolatok mélypontra jutottak, és továbbra sem látszanak elmozdulni onnan. Az orosz fél optimista, de kérdés, hogy csupán reményen alapszik, vagy valós cél lehet a kapcsolatok javítása? – az ABC News riportja erre keresi a választ.

Majdnem három év telt el a Malaysian Airlines járatának Kelet–Ukrajna feletti katasztrófája óta, melynek fedélzetén számos ausztrál állampolgár tartózkodott és vesztette életét. Ezután hidegült el a két ország teljesen egymástól, és azóta sem látszik sok remény a kapcsolatok megjavítására. Ráadásul, amíg Ausztrália az amerikai védelmi együttműködés tagja, addig Oroszország mindig potenciális fenyegetést fog jelenteni.

„Mi értelme volna a nagyköveti pozíciómnak, ha pesszimista lennék?” – teszi fel a kérdést Grigorij Logvinov, Oroszország ausztráliai nagykövete, aki szerint a bilaterális kapcsolatok, ha lassan is, de javulnak a két ország között. Ám az ausztrál félnek minden oka megvan pesszimistának lenni, miután Oroszország az ENSZ–ben megvétózta egy független vizsgálóbizottság felállítását, amely a repülőgép lelövésének felelőseit hivatott volna felderíteni. Ezután nem csoda, hogy Ausztrália rögtön csatlakozott az oroszellenes szankciókat elfogadó országok sorába, majd az oroszok is viszonozták ezeket.

„A vétó használata valódi sértés az MH17 298 áldozatára, családjaikra, illetve barátaikra nézve. Oroszország megcsúfolta az elszámoltathatóság iránti elköteleződését” – kelt ki az ausztrál külügyminiszter, Julie Bishop az eset után. Ausztrália pedig nyilvánvalóan a mai napig igazságot követel a katasztrófában elhunyt áldozatok számára. A két ország közötti nézeteltérés ráadásul nem áll meg a repülőgép vélhetően oroszbarát felkelők által történt lelövésében, mivel Ausztrália követeli Krím Ukrajnának történő visszaadását, és a kelet–ukrajnai konfliktus táplálásával is gyanúsítja az oroszokat. A félsziget Ukrajnának történő visszaszolgáltatása az orosz nagykövet szerint azonban nem történhet meg: „Mindenkinek meg kell értenie a jelenlegi szituációt, nem pedig teljesen irreális elvárásokra építenie a politikáját”.

A kelet–ukrajnai konfliktussal kapcsolatban sem jobb a helyzet. Logvinov tagadja, hogy Oroszország valaha is beavatkozott volna – szerinte inkább az ukrán kormánynak lenne érdemes magába néznie: „Egy rossz kormány arról ismerszik meg, hogy saját cselekedeteinek felelőseit az országán kívül keresi…mi sem hibáztattuk Obamát az országunkon belüli nehézségeinkért” – érvel a nagykövet.

Ám ahogyan Logvinov fogalmaz, „remélhetőleg a jelenlegi nehéz helyzetből kijutva a kapcsolatok pozitívabb irányt vehetnek”. Ráadásul, a nagykövet szerint Oroszország akár holnap örömmel visszavonná a szankciókat, amennyiben ez kölcsönös lenne. Erre viszont a fentebb említett konfliktusok teljes, és Ausztráliának megfelelő rendezése nélkül aligha mutatkozik esély.

Úgy tűnik tehát, hiába Logvinov óvatos optimizmusa, az alapvető nézeteltérések megmaradnak. A két ország közötti óriási politikai távolság, az utasszállító ügyének rendezetlen mivolta, az ukrán konfliktus, valamint az amerikai védelmi együttműködés mind olyan tényezők, melyek – ha valami rendkívüli nem történik – nem adnak teret a fagyos kapcsolatok rendezésére. Talán Ausztrália és Oroszország most 75 éves diplomáciai kapcsolata nem is a jelenlegi helyzet ünneplését, mint inkább az elmúlt, szebb időkre való emlékezést jelenti.

Szemlézte: Illés Gergő

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu