Ausztrália nem szakíthat Amerikával

2017. február 27. - Danube Institute

usa_ausztralia.jpg

Végtelenül súlyos terheket róna az ausztrál államkasszára az Egyesült Államokkal való szakítás, ezért az ország ezt nem engedheti meg magának – figyelmeztetett a volt ausztrál vezérkari főnök a National Press Clubban, Canberrában.

Sir Angus Houston arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztrália nem járhat külön utat a védelmi politikát tekintve, mivel „a teljes önállóság költségei hatalmasak lennének”, számol be az ABC News. Ezen felül szó esett a Dél–kínai–tengeren folyó konfliktusról is.

„Az ausztrál kormány tartja magát azon céljához, hogy a bruttó nemzeti össztermék 2%–át védelemre fordítsa”, ám ha valamilyen okból megszűnne az USA és Ausztrália közötti védelmi partnerség, és ennek következtében az ország teljes önállóságra szorulna, az végzetesen megterhelné az államkasszát. Ezen forgatókönyv szerint körülbelül a GDP 3–4%–át kellene védelemre költeni, mely tragikus következményekkel járna az oktatási rendszerre, az egészségügyre és az infrastruktúra fejlesztésére nézve. Ráadásul, Ausztrália ezzel elveszítené azon óriási technológiai és hírszerzési előnyét, melyre a védelmi együttműködésnek köszönhetően tett szert – tette hozzá a volt vezérkari főnök.

A kormány jelenleg 34 milliárd ausztrál dollárt fordít védelemre, ami a GDP 1,94%–át teszi ki. Ám ha hirtelen megromlana az Egyesült Államokkal való, jelenleg jó viszony, és a kormány a Houston által becsült 4%–ot lenne kénytelen erre a területre költeni, a jelenlegi érték több, mint 72 milliárd dollárra nőne. „Következésképpen, Ausztráliának a továbbiakban is törekednie kell a Trump–adminisztrációval való együttműködésre” – véli Houston.

Az amerikai fél megbízhatóságával kapcsolatban azonban Trump beiktatása óta ausztrál részről komoly kétségek merültek fel, miután az új elnök a védelmi kiadások teljes fedezetét várta az országoktól. Az Egyesült Államokkal való szakítás azonban ezzel együtt is valószínűtlennek tűnik, hiszen ahogyan Sir Angus fogalmazott, az ANZUS néven ismert, az USA, Ausztrália és Új–Zéland között köttetett háromoldalú megállapodás már a második világháború óta az ausztrál védelmi politika sarokköve.

A beszélgetésen egy másik jelentős, Ausztráliát érintő kérdés is szóba került. Kína agresszív dél–kínai–tengeri terjeszkedésére reagálva Houston úgy véli, hogy országának nem szabad túlságosan öntudatos álláspontot képviselnie a kérdésben, mivel az éles reakciót válthatna ki a kínai fél részéről. Így például Ausztráliának a Kína által épített mesterséges szigetek elleni blokádban sem volna tanácsos részt vennie: „Azt hiszem, a kérdés diplomatikus úton való megoldása elsőrangú cél, hiszen semmi szükség nem volna katonai akciót kiprovokálni” – tette hozzá.

Szemlézte: Illés Gergő